Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

„nagyüzem"-nek nevezhető cég létszámát nem vesszük figyelembe, úgy Miskolc 323 ipari üzeme, vagy műhelye átlagosan 5 munkást foglalkoztatott. Ez önmagában is érthetővé teszi, hogy a tervezett százezres lakosú nagyvárost nem lehetett építeni ilyen szétszórt, kevés embert foglalkoztató, kezdetlegesen, vagy egyáltalán nem gépesített, sok esetben a céhes kézművesség szintjén álló üzemszerkezetre, ipari struktúrára. 2.4. Miskolc gyáripara 1930-ban Miskolc népessége 61559 fő, az iparban foglalkoztatottak száma 16 751 fő volt, amely az összlakosságnak csupán 26,9-át jelentette. Az iparban foglalkoztatottak több, mint fele kézműiparos volt, kevesebben dolgoztak kis- és középüzemekben. A városban mindössze 10—12 olyan ipari vállalkozás volt az élelmiszer-, a textil- az energia-, a gép-, üveg- és építőanyagipar, valamint a közlekedés területén, amely a nagyüzem, vagy gyár kategóriába tartozott. A gyáripari munkásság nem érte az 5 000 főt. Az üzem neve Alapítási éve M unkáslétszám Az üzem neve Alapítási éve 1930-ban 1943-ban 1945-ben 1949/50. 1. Borsod-Miskolci Gőzmalom Rt. 1864. 158 138 120-130 2. Miskolci Villamossági Rt. 1897. 267 303 247 506 3. MÁV Javítóműhely 1860. 864 980-1000 966 1270 4. Miskolci Textilipari Rt. 1911. 798-810 megszűnt 5. Magyar Acélsodrony Drótművek és Kötélgyár Rt. 1912. 210-230 700 100-120 500 6. Fried-gépgyár 1912. 118 7. Hercz-gépgyár 1881. 139 201 70 108 8. Első Magyar Öntöttüveggyár Rt. 1925. 150-160 150 54 344-350 9. Városi Téglagyár Rt. 1912. 100 100 30 70 10. Miskolci Gőztéglagyár Rt. 1892. 154 200-220 34 74-80 11. Miskolci Faárugyár Áru- és Terményraktári Rt. 1916. 70-90 28 12. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Olajgyár Rt. 152 115 A Borsod-Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt. a legnagyobb energiafelhasználó, s 158 dolgozójával az első öt városi üzem közé tartozott. Legnagyobb kapacitása (a debreceni István malommal 1913-ban történt egyesítés után) napi 8 000 mázsa volt. Az 1930-as évekre már jobbára a helyi igények kielégítése lett a cél, a malom vállalatvezetése is átköltözött Debrecenbe. 1939-től a békéscsabai malom is a részvénytársaság érdekeltségévé vált, s így jött létre az új cégbejegyzés szerint az „Első Békéscsabai Rosenthal és Borsod-MiskolciDebreceni István Gőzmalmok Részvénytársaság". Munkáslétszáma megközelí-