Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között
Mezőgazdák Szövetkezetének olajgyára a Bessenyői úton, valamint két nyomda szünetelése jelentette azt a 8-10%-os mozgást, amelyet a megszűnések, időszakos leállások, vagy éppen új üzemek megnyitása jelentett az egész ipari képben. Legjelentősebb, legtöbb üzemet az élelmiszeripar területén találjuk (hagyományosan itt volt a legtöbb műhely, kisüzem). 9 malom, daráló, hántolóüzem, 5 olajütő, 1 savanyítóüzem, 2 ecetkészítő műhely, 38 sütőüzem vagy pékség, 10 édessütemény készítő műhely, 5 cukrász, 4 száraztészta előállító műhely, 1 pászkasütöde, 2 csokoládé- és cukorkakészítő műhely, 1 mézeskalácsos, 1 juhtúrókészítő műhely, 3 bélfeldolgozó (tisztító és szárító) műhely tartozott ebbe a kategóriába. Hasonlóan ide sorolható 15 olyan üzem, vagy műhely, amely különféle hentesáruk előállításával foglalkozott. Számbavettek még a városban 11 szikvízkészítő- és töltő üzemet. 52 A ruházati iparba tartozott 6 kötöttáru, pamutáru és szövő iparos, 6 festő- és textilmosó üzem, valamint 2 kalapos és sapkakészítő műhely. A bőripari tevékenység körébe tartozott az egyetlen tímárműhely, amely minden bizonnyal kuriózumként működött a városban. A vegyipar körébe tartozott 1 szappangyártó műhely, volt 1 üzemi zsír előállító és 1 teakivonatot készítő vállalkozás. 61 műhelyt és mestert soroltak a faipari tevékenység körébe, 38 épület- és bútorasztalos volt, 6 fűrészüzem, 5 faaprító üzem, 2 kádár, 6 esztergályos, l kaptafa „gyáros" 1 „játékárugyáros", 1 képkeretező és 1 tükörelőállító műhelyVAzért sorolták a kisüzem körébe ezeket, mert munkáslétszámuk 5—10 fő között mozgott. Az összeíráskor a vas- és fémipar körébe tartozott 1 reszelőgyár, 3 kerékgyártó- és kocsigyár, 2 mérlegkészítő, 1 gyermekkocsigyár, 1 vasbútorgyár, valamint 4 műköszörűs és késes. Volt 1 kovácsműhely, valamint 30 lakatosműhely is. Az építőipart 1 kavicskotró vállalat, 1 cementárugyár, 1 samottégla gyár és 3 kőfaragó üzem jelentette. Az energiaiparba 3 villamossági üzemet soroltak, a sokszorosító ipart 9 nyomda és 3 könyvkötő műhely, valamint 3 papíráru előállító műhely képviselte. A szolgáltatóipar körébe tartozott 1 gőzmosoda, 2 fürdőüzem, 8 autójavító és 9 gumijavító műhely. A háború utáni állapotokat, másrészt a miskolci iparszerkezetet, a városi ipar fejlettségi színvonalát mutatja, hogy a 329 ipari kis- és középüzemben öszszesen 4501 alkalmazott, illetve munkás dolgozott. Kettő üzemnek volt 50-100 fő közötti munkáslétszáma, s mindössze hatnak száz feletti létszáma. A Hercz gépgyár 108, az orosz érdekeltségű Deichsel sodronygyár 500 munkást foglalkoztatott. A villamos és közlekedési vállalat telepén 406, a MAV műhelyben és fűtőházban 1 271 az üveggyárban 344, a nemzeti vállalattá alakított városi építőipari üzemnél 150 munkást foglalkoztattak. Ha a 6, miskolci léptékkel •B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 2296/1939. Az 1938/39. évi összesítéskor 17 szikvízgyár volt Miskolcon. A nagyságrendeket mutatja, hogy a MÁV Javítóműhelyben 7 000, a Borsodi Vendéglátó palackozó üzemében 125 000 üveget állítottak elő évente. A legnagyobb üzem Gyarmati Viktoré volt, ahol évente több, mint 350 000 palack szikvizet állítottak elő.
