Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

Gépgyár a korábbi három (öntöde, gépgyár és lakatosáru) üzem államosításával jött létre, majd 1958-ban beolvadt a Diósgyőri Gépgyárba.

48 #** A háborús károk felmérése, részleges megszüntetése és a termelés megkezdése után 1945-ben sor került a kis- és középüzemek újbóli számbavételére. (3. sz. melléklet.) Az 5—10 főt foglalkoztató kisüzemek száma ekkor 54 volt Miskolcon.

49 A faipar területéről 5, az építőipar területéről 16, a fémipar területéről 4, az élelmiszeripar területéről 10, a vegyipar területéről 1, a sokszorosító és nyomdaipar területéről 3, a textilipar területéről 3, a tágabb értelemben vett szolgáltatóipar területéről pedig 12 „kisüzem" került fel a listára. Ugyanebben az időben egy másik összesítés szerint a „középüzem"-ek száma Miskolcon 42, Diósgyőrben pedig 2 volt.

50 Miskolcon 2 malom, 3 pék, l-l kenyérgyár, tésztaárugyár és húsfeldolgozó üzem, 3 kötöttárugyár, 1 cipőkészítő üzem, 2 gépgyár, 1 lakatosműhely, 1 gyermekkocsigyár, 7 építkezési vállalkozó, 1 kőfaragó üzem tartozott ebbe a kategóriába. A gáz-, koksz- és kátrány gyártásra berendezkedett Központi Gáz- és Villamosipari Rt. 40 munkást foglalkoztatott. A nyomdák közül a havi 15 tonna nyomtatványt előállító, két üzemet is magábaolvasztó Fekete Pál nyomdája a háború előtt 70 embert foglalkoztatott, a háború után is megtartott 57 munkásj. Termelőképességének 60%-a volt kihasználva. 3 asztalosműhely, 2 mosoda, 2 autószerelő, l-l épület külső karbantartó és belső szerelő, valamint 3 nyomda és 4 vendéglátó-iparos volt még idesorolható. A 42 üzemben a háború előtt 600-850 fő dolgozott, az 1945-ös statisztika szerint pedig ekkor 600 személyt vettek számba. Ez az ipari (kis- és középüzem) szerkezet, vagy állapot 1949/1950-re lényegesen megváltozik. Ekkor a város gazdasági bizottsága - részben a nemzeti vállalatok megalakítását előkészítendő - számbavette a működő ipari üzemeket és gyárakat. A vizsgálat során feltüntették az üzem telephelyét, működőképességét, alkalmazottainak létszámát és az üzem profilját. Valamennyi tevékenységi területet 329 különböző vállalkozás fogott át. Tehát Miskolc város területén ekkor 329 gyár és ipari üzem létezett.

51 A kimutatásból megállapítható, hogy csaknem valamennyi, a háború előtt működött üzemet helyreállítottak, mindössze néhány, elhanyagolható nagyságú üzem nem működik. így 1 olajütő üzem, egy parafinfinomító szódaüzem, a Gőzmalom Rt. egy idesorolt raktárháza, valamint 2 téglagyár (a Miskolci Takarékpénztár téglagyára a Tatár utcán államosítás alatt állt, s egy magántéglagyár, az ún. Vilmaligeti házhelyesek téglagyára nem működött még.) A Magyar Nagy Gábor: A Borsodvidéki Gépgyár export szállításai, 1948-1958. Herman Ottó Múzeum Történeti Dokumentációja, jelzete: HOM HTD. 65.5.87. 'B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.51.536/1945. 'B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.44.789/1945. B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 511/b. (Miskolc város közigazgatási bizottságának iratai, b) gazdasági albizottság 1949-1950) 1. doboz. Kimutatás Miskolc thj. város területén lévő gyári és ipari üzemekről.