Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - G. Jakó Mariann: Fejezetek a miskolci tankerületi főigazgatóság történetéből (1935-1949)

kólák feletti ellenőrzését. (Érintetlen maradt továbbra is a népoktatás terén a közigazgatási bizottság hatásköre, amely a főigazgatótól teljesen függetlenül működött.) (Lásd 1. sz. melléklet.) 1936-ban a miskolci tankerülethez négy tanfelügyelőség tartozott: - Abaúj-Torna Vármegye Tanfelügyelősége Székhelye: Szikszó, tanfelügyelő: dr. Mauks Ernő - Borsod-Gömör-Kishont k. e. e. Vármegyék Tanfelügyelősége Székhelye: Miskolc, tanfelügyelő: Dobos László - Heves Vármegye Tanfelügyelősége Székhelye: Eger, tanfelügyelő: Hullin Antal - Zemplén Vármegye Tanfelügyelősége Székhelye: Sátoraljaújhely, tanfelügyelő: dr. Tomcsányi Boldizsár Minden középiskola és középfokú iskola közvetlenül a főigazgatói hivatal ellenőrzése alá került. Az 1936-ban idetartozó 69 intézmény iskolafajták szerinti bontása az alábbi: gimnáziumok: 12 tanító(nő) képzők: 6 felsőkereskedelmi iskolák: 4 polgári iskolák: 31 kereskedelmi szaktanfolyamok: 5 iparostanonc iskolák: 6 kereskedőtanonc iskolák: 2 egyéb: 4 (részletesen lásd 2. sz. melléklet). A körzeti iskolafelügyelők és a tanulmányi felügyelők a főigazgatói hivatal külső munkatársai. Az elemi illetve a középiskolák látogatására választotta ki a miniszter őket a kimagasló munkát végző, megfelelő gyakorlattal rendelkező tanítók, tanárok közül. Tamedly Miliály már 1935 novemberében megkezdte munkába állításukat, de - főleg a tanulmányi felügyelők esetében - csak az 1936/37-es tanév végére épült ki a hálózat. A megtiszteltetést jelentő megbízás azonban nem kis terhet rótt a pedagógusokra, hiszen mellette saját tanári, tanítói munkájukat is el kellett látniuk. Az iskolalátogatóknak részletes utasításuk volt az ellenőrzés mikéntjére. Ezek között a szaktárgyi tudással szemben elsődlegességet élveztek a nevelési elvek. A minisztérium szinte hetente adott ki a törvényértelmezésre utasítást, rendeletet, amiben a legapróbb kérdésekig szabályozta az iskolalátogatók munkáját. Ebben kiemelt szerepet kaptak az írásbeli előkészületek. Az óravázlat készítése mostantól a tanár egyik legfontosabb feladata lesz. Nem véletlen, hogy a főigazgató már 1938-ban kap olyan információt, hogy több körzetben sokszorosított tanítási vázlatot használnak a tanítók. Az iskolalátogatások minden fontos mozzanatra kitértek. Vizsgálták az iskola ún. külső-belső rendjét (épület, tisztaság, órarend, tanmenetek, tanulók eszközei stb.), az igazgatási tevékenységet (igazgató és a tantestület működése)