Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - G. Jakó Mariann: Fejezetek a miskolci tankerületi főigazgatóság történetéből (1935-1949)

vagon borsodi szenet, világítására évi 101 pengő átalányt biztosít. Az irodákat a Soltész Nagy Kálmán u. 1. szám alatti városi bérházban jelölték ki, aminek szükséges átalakítási munkálataira 350 pengőt szavaztak meg. A döntés indokául nemcsak az hangzott el, hogy „a hivatal felállítása a városnak komoly erkölcsi és anyagi előnyt jelent",

5 hanem az is, hogy az említett bérházban állandóan több lakás áll üresen, így ezek átengedése nem jelentett terhet a városnak. Ennek ellenére is csak novemberben álltak az ígért irodák a főigazgató rendelkezésére. A tankerületi főigazgatónak döntő szerep jut az új struktúrában. Már a törvény életbelépése előtt elterjedt, hogy a főigazgató ,,fiókminiszter lesz". Mivel kulcsszerepet szántak neki a törvény végrehajtásában, igen alapos válogatás után döntött személyükről a rmnisztérium. Nem volt sehol szempont - így Miskolcon sem -, hogy helyi ember kerüljön ebbe a székbe. Hóman Bálint a főigazgatók első értekezletén így beszélt erről: „Igen nagy gondot okozott nekem annak a nyolc férfiúnak kiválasztása is, akiket a főigazgatóságok élére állítottam . . . Volt vagy hatvan személy, akik szóbakerültek, s voltak, akikről mindenki azt hitte, hogy főigazgatók lesznek és nem lettek, s volt, akire senki sem gondolt és mégis főigazgató lett oly képességei miatt, amelyeket eddig figyelmen kívül hagytunk."

6 Ez utóbbi kategóriába tartozhatott a Miskolcra kinevezett dr. Tamedly Mihály, akinek a neve teljesen ismeretlen volt a közéletben. Tamedly a berlini Collegium Hungaricum igazgatójaként már tíz éve Németországban élt. Megérkezése után a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap kérdésére így foglalta össze az új főigazgatóság célját: „. . . az egyes társadalmi osztályok között meglévő lelki űr áthidalása és egységes nemzeti köztudat kialakítás".

7 Tamedly novembertől nagy energiával látott hozzá a főigazgatói szervezet kiépítéséhez. A VKM által kinevezett fogalmazói kar jogász és tanári képesítésű. E két szakképesítéssel látták biztosítottnak az alapfeladatok teljesítését: az igazgatást és nevelési kérdésekben útmutatást. 1936 elején már az alábbi beosztással működött a miskolci hivatal: Róder Pál tanügyi tanácsos, középiskolai előadó Kolumban Lajos tanácsos, népoktatási előadó dr. vitéz Pethő Endre tanügyi s. titkár, polgári iskolai előadó dr. Sümegh Béla és Móricz István tanügyi fogalmazó dr. Gabona Béla és dr. Zsóry György tanügyi fogalmazó gyakornok Horváth Béla, Horváth Béláné elemi iskolai tanítók, kezelési teendők A főigazgató népiskolai és középiskolai hatásköre A törvény a tanfelügyelőségeket is a főigazgató alá rendelte. Ezzel, valamint a körzeti iskolafelügyelői intézmény létrehozásával biztosította a népis5

B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 99. kgy./1935. 6

Hóman Bálint 1938.195. n Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, Miskolc, 1935. okt. 20. XLIV. évf. 240. sz. 5. p