Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - G. Jakó Mariann: Fejezetek a miskolci tankerületi főigazgatóság történetéből (1935-1949)

tott iskoláknál. (Az 1883: XXX. tc. pontosan szabályozta az állami fennhatóság mértékét.) A 19. század második felében kialakuló új iskolafajtáknak a szakminisztériumok külön főigazgatóságokat szerveztek. így jött létre 1895-ben a Felsőkereskedelmi Iskolák Királyi Főigazgatósága, valamint 1896-ban az Iparoktatási Főigazgatóság. A polgári iskolák 1904-ben külön szakfelügyeletet kaptak, amit először a tanfelügyelővel megosztva, majd 1927-től önállóan gyakoroltak. Ténylegesen csak két polgári iskolai tankerület, a szegedi és a budapesti főigazgatóság szerveződött meg. A tanító- és óvónőképző intézetek felé 1920-ban neveznek ki tanítóképző intézeti királyi főigazgatót. Az 1930-as évekre tehát egy többszörösen differenciálódott irányítási rendszer épült ki az országban. Ez egyfelől szakszerűbb irányítást jelent, hiszen minden iskolatípus szakmai ellenőrző szervet kapott. Ennek következménye azonban, hogy egy-egy térség, megye területén 5-6 vagy több hivatal felügyelte, irányította az iskolákat más és más szempontoknak, irányelveknek adva elsőbbséget. Az a kultúrpolitikai koncepció, melyet Hóman Bálint neve fémjelez, pontosan ezt akarta felszámolni az új törvény megalkotásával.

2 A később életbe lépett végrehajtási rendelet így fogalmazta meg célját: „ . . . azonos nevelőszempontok szerint irányított, egységes nemzetnevelési rendszerbe illeszkedő iskolahálózat kiépítése, a köznevelés egyöntetű és szakszerű irányításának és felügyeletének biztosítása."

3 A miniszter, Hóman Bálint, 1935 szeptemberében az új tankerületi főigazgatóknak tartott értekezleten így nyilatkozott a törvényről: „Én mint szervező kultúrpolitikus és vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1935: VI. törvénycikket tekintem miniszteri életem főművének. Ennél szebbet és nagyobbat alkotni nem tudok."

4 A törvény nyolc tankerületre osztotta az országot, élükön a királyi főigazgatóval. Tankerületében a főigazgató a közoktatásügyi irányítás vezetője, a nevelés és oktatás irányítója. Hatásköre kiterjedt a középiskolákra, középfokú iskolákra, szakiskolákra, népiskolákra, óvodákra, gyermek menedékházakra, interna tusokra, nevelőintézetekre, előkészítő- és ismétlő tanfolyamokra. A területi székhelyeket igyekeztek a közlekedési gócpontokban kialakítani, így esett Miskolcra is a választás. A miskolci tankerülethez Abaúj-Torna, Heves, Zemplén vármegyék, Borsod-GömÖr és Kishont k. e. e. vármegyék és Miskolc thj. város.tartoztak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1935 májusában értesítette a miskolci polgármestert, hogy a tankerületek egyikét itt kívánja megszervezni, ha a város a hivatal részére tíz irodahelyiséget tud biztosítani és gondoskodik azok fűtéséről, világításáról. A városi közgyűlés június 17-én (99 kgy./1935. sz.) döntött a kért helyiségek ingyenes átadásáról ill. arról, hogy ezek fűtésére 2 A törvény születéséről, társadalom- és politikatörténeti összefüggéseiről ld.: Nagy Péter Tibor, 1992. l

3500/1936. ein. sz. VKM. rendelet Vornan Bálint, 1938.192.