Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

1905-ben két lényeges változás történt. Az egylet vezetését Póta László tanító vette át Csiky Bélától, aki most már elsősorban a megyei tanítóegylet vezetésében vett részt. A másik fontos lépést a diósgyőri vasgyári állami-társulati iskola tanítói karának elhatározása jelentette. A 20 tagú tantestület felvételét kérte az egyletbe. Ha csak némi ismereteink is vannak a diósgyőri elemi iskola országosan elismert, kiváló pedagógiai munkásságáról, akkor máris fogalmat alkothatunk, hogy itt nem csupán 20 tanító belépéséről volt szó, hanem az egylet komoly szakmai erősödéséről.

68 A felolvasások, pedagógiai értekezések és viták sorozatának megindulását is 1905-től számíthatjuk. Csupán tallózásként említünk néhányat: 1905. dec. Marosi Lajos: Hogyan lehet a tanítónak a házi nevelés esetleges félszegségeit eltüntetni, megjavítani? c. előadása után arról folyt élénk vita, hogy a kettős nevelés (iskolai, családi) hogyan hozható szinkronba.

69 1907 februárjában a népiskolák államosítása volt terítéken, hiszen ekkor várta a tanítóság a nagy hírveréssel beharangozott Apponyi-féle közoktatási törvényeket. Schlezinger Ármin: A népiskolák államosítása a nemzetnevelés szempontjából c. előadása váltott ki nagy vitát.

70 Az 1907. novemberi vitaestély jelentőségét az adta, hogy amikor Vadas Ernő: A fegyelmezés társadalmi szempontból c. előadása elhangzott, az iskolai fegyelemről alakult ki élénk eszmecsere. Ekkor merült fel az a javaslat, hogy a város népiskoláiban tartsanak rendszeres szülői értekezleteket, mert ezek a kapcsolattartás fontos eszközeivé válhatnak. Az 1908-tól lassan általánossá váló népiskolai szülői értekezletek eszmei szülőatyja tehát a miskolci tanítóegylet volt.

71 1907-ben újabb tisztújításra is sor került. Ennek okát abban találhatjuk, hogy a régi vezetés a megyei tanítóegylet vezetőségébe került át. (Csiky ott elnök, Gebe pénztáros, Schlezinger jegyző lettek.) Az mElTOS új vezetősége: Kovács Sámuel elnök, Nagy Gyula alelnök, Nagy Sándor pénztáros, Tóth Károly titkár, Marosi Lajos ellenőr lettek.

72 A Borsodmegyei Általános Tanító Egylet tehát valósággal elszívta a kiváló, aktív tanítókat, s a városi egyletnek meg kellett alkudnia a „második garnitúrával". Egyre világosabbá vált, hogy a megyei egylet nagyságánál, tekintélyénél fogva egyre markánsabban vette át a megyei tanítók szervezését, az egyleti munka tartalmi irányítását, s a város egylete lassan elvesztette korábbi jelentőségét. A megyei egyletben vezetőnek lenni, ott tevékenykedni már megtisztelőbb feladat volt, mint az mEITOS-ban vezetni és dolgozni. így nem Borsodrnegyei Lapok 1905. III. 5., 53. sz. A miskolci elemi iskolai tanítók Otthona és Segélyegylete belépett... 1 Uo. 1905. XII. 12. Miskolci tanítók vitaestélye. ' Borsodmegyei Lapok 1907. II. 12. 35. Tanítók vitaestélye: Schlezinger: A népiskolák államosítása ... Miskolci Napló 1907. XI. 19. 264. Vitaestély. • Borsodrnegyei Lapok 1907. IX. 19., 214. Miskolci tanítók otthona és 1907. X. 9., 231. segélyegylete évi ülése.