Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

csoda, pl. hogy alig néhány héttel később a vezetőségválasztó közgyűlés idejé­nél a megyei egylet közgyűlésén Nagy Sándort máris jegyzői, Kovács Sámuelt pénztárosi megbizatással áthívták saját új vezetőségükbe. 73 A nehézségekkel küszködő városi egyletben megpróbálkoztak azokkal a gyakorlati fogásokkal is, mint aminővel a tanügyi körben kísérleteztek: olyan ismeretterjesztő előadásokat szerveztek, melyek előadásaira nem tanító, külső előadókat kértek fel. 1909-ben pl. Pálfy Péter s. tanfelügylő tartott előadást né­metországi tapasztalatairól, mondanivalóját fényképekkel illusztrálva. 74 1910 januárjában felolvasást tartott a Miskolczi Napló tárcaírója. 75 Ugyancsak ebben az évben a márciusi bál előtt dr. Markó László megyei főorvos által tartott egészségügyi témájú előadás hangzott el stb. 76 Az egyleti tevékenységnek az 1914. évi augusztusi belügyminisztériumi rendelet vetett véget. A világháború miatt minden egyesületi működést be­szüntető határozat ugyan a választmányi üléseket nem akadályozta, de azok tartásának az egyleti munka hiányában nem igen volt értelmük. így valójában 1914 nyarán megszűntnek tekinthetjük a miskolci tanítóság egyleti szervezke­dését. A miskolci Tanítók Otthona és Segélyegylete munkásságát a Miskolczi Tanügyi Kör szellemi örököseként kell szemlélnünk és értékelnünk. Bár az alapszabályban nem támasztottak oly magas szintű igényeket az egylet műkö­désével szemben, mint azt elődjük tette, a közművelődés szerteágazó területeit művelték sikerrel és jó hatékonysággal. Mindezek mellett az egylet fontos sze­repet játszott a város, majd 1905-től Diósgyőr község elemi iskolai tanítóinak összefogásában, közművelődési és önképzési tevékenységre való ösztönzésé­ben. A szűkös társadalmi bázist jó taktikai érzékkel szélesítve, az egyesület be­töltötte azt a szerepet, melyet a város társadalmi rétegei tanítóiktól elvártak. Mindkét pedagógus-egylet markánsan járult hozzá Miskolc közművelő­dési arculatának alakításához. Uo. 1907. IX. 29. és Miskolci Napló 1909. XI. 30. 273. A miskolci Tanítók ... Uo. 1909. II. 25., 45. sz. Vitaest. Borsodmegyei Lapok 1910. III. 3.50. Tanítók estélye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom