Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

sorozatával: .á.á.á„nemcsak önmaguknak szereznek Otthonuk javára tetemes segélyalapot, hanem mások javát is ügyesen előmozdítják, ti. a nagy közönség javát, mert igazi műélvezetet produkáltaká.á.á." A telt házat pedig az eredményezte, hogy a .á.á.á „tanítók rokonszenves gárdája iránt - olvashatjuk tovább a cikkben - városunkban minden rendű és rangú közönség figyelemmel, szeretettel, tisztelettel viseltetik, és szívesen meg­ragadja ezen alkalmakat, mikor ezeket a nemes indulatokat kifejezhetiá.á.á." 58 A cikkben részletesen felsorolták a szereplőket is, közöttük megtalálhat­juk azokat a tanítókat, akik vezető szerepet játszottak Miskolc és az egész me­gye tanítómozgalmában: Csiky Béla, Beregszászy Károly, Nagy Sándor, Mózes Imre, Putnoky István nevei ismerősen csengtek az akkori város és megye taní­tósága előtt, de egyre jobban megismerte őket a város társadalma is, hiszen a közoktatásnak, közművelődésnek és tanítómozgalomnak egyaránt kimagasló egyéniségei lettek. A siker arra bátorította az egylet vezetőségét és tagjait, hogy ebben az évben még egy műsoros estet rendezzenek. A hangverseny színvonalát rangos színésznő fellépésével emelték. Jászai Marit kérték fel két szavalat előadására, melyet az akkor már országos hírű színművésznő el is vállalt. A városi zeneis­kola tanárainak közreműködése és Beregszászy daláregyleti fellépése tették változatossá az októberi rendezvényt. 59 Ezt az előadást azonban mérsékeltebb siker követte, ami jó tanulság volt a vezetőségnek, s bizonyította, hogy évente két belépődíjas rendezvény 1 egylet részéről túlságosan igénybe veszi a szóra­kozni vágyó közönséget. A vállalkozó kedv természetesen nem hagyott alább, és 1901. máj. 11-én újabb népszínművet vittek színpadra, ismét a színházban. A jól sikerült elő­adást bál követte a Korona Szálló nagytermében. 60 Alig 3 éves működés után az egyleti pénztárban máris oly összeg gyűlt össze, mely lehetővé tette, hogy kamataiból megkezdődjön a segélyezési célok megvalósítása. Az mEITOS vezetői önzetlen és a megyei tanítóság összérdekeit szolgáló kezdeményezésbe fogtak. Hat fős ingyenes vendéglői ebéd-vacsora té­rítést és olcsó szállást ajánlottak ösztöndíjként vidéki kollégáik Miskolcon ta­nuló középiskolás gyermekei számára. Az ilyen szellemű segélyezés gondolata csakis úgy foganhatott meg, hogy ugyanazok vezették az egyletet, akik a me­gyei tanítóegyletben is vezető szerepet játszottak. Gebe Endre itteni választmá­nyi tag pl. a megyei egyletben kezdeményezte az Eötvös alap és a miskolci Ta­nítók Háza felállítását, s annak végig aktív harcosa volt. így emelkedhettek te­hát fölül a város tanítóinak partikuláris érdekein, s jutottak el a segélyezés me­gyei, sőt később országos szintű horizontjára. 61 Uo. 1900. V. 8., 38. A falu rossza. Uo. 1900. X. 23. 85. sz. Hangverseny. Uo. 1901. XX. évf. V. 10., 38. sz. Cím nélkül. V. 14., 39. sz. A miskolci elemi iskolai tanítók műkedvelő előadása .. . Uo. 1901. VIII. 27., 69. sz. Felhívás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom