Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

A következő évben már a két tanítóegylet közös fellépésre készült. Az Országos Taru'tóegyleti Alap javára nagyobb összeg befizetését határozták el, s együttesen adták elő Gárdonyi Géza Bor c. színművét. A szokatlanul későn, júliusban tartott színházi előadásra nagyon sokan jöttek el a vidéki tanítók is hozzátartozóikkal, s természetesen nem hiányoztak a miskolci nézők sem. Bár a főszerepet meghívott hivatásos kassai színész játszotta, a többi szerepek a jól ismert tanítóknak, tanítónőknek jutottak, s most sem hiányzott a Beregszászy vezette kitűnő tanítói kórus műsora.

62 A városi tanítóegylet tehát jól beépült a közművelődés vonalába, sikerrel teljesítette ilyen irányú küldetését. Az mEITOS gyorsan kibontakozó és szélesedő munkássága azonban a jó anyagi sikereket eredményező rendezvények ellenére sem tudta biztosítani és megteremteni azt az alapot, mely az eredeti elképzelések szerint egy „otthon" helyiség létesítését lehetővé tette volna. Már pedig erre minden miskolci egylet törekedett, mert e nélkül egyetlen egyesület sem funkcionálhatott hatékonyan. Az egyleti élet egyik leglényegesebb eleme ui. éppen az volt, hogy tagjai bármikor összejöhettek klubjaikban, helyiségeikben, ahol kötetlenül beszélgethettek szórakozhattak. A miskolci tanítóegylet választmányi üléseit, közgyűléseit, egyéb hivatalosan tartott összejöveteleit, a színdarabok próbáit valamely elemi iskola (általában a Palóczy úti réf., a községi és 1901-től az izr. Erzsébet iskolák) termeiben tartották. Önálló egyleti helyiség létesítésére nem volt kilátás. Épp ezért 1903. március l-jén az egylet rendkívüli közgyűlést tartott, ahol a választmány azt javasolta, hogy fuzionáljanak a város valamely ismert, patinás és helyiségekkel rendelkező egyesületével. A közgyűlés megbízta a választmányt, hogy tájékozódjon ebben az ügyben a miskolci polgáregyletnél.

63 Miért épp a polgáregyletre esett a választás? A város egyik legrégibb, tehát legnagyobb hagyományokkal rendelkező egyletéről volt szó, mely 1837. jún. 2-án alakult. Alapszabálya szerint deklarált célja: .á.á.á„A közművelődés előmozdítása, a hazai irodalom, művészet és ipar pártolása, az egylet tagjainak kellemes és hasznos szórakoztatására".á.á. - olvasható az 1885-ben megújított alapszabályban.

64 Ez a cél nagyon közel állt a tanítóegylet törekvéseihez. De a tagság is elsősorban a város középrétegeit egyesítette, így a tanítók társadalmi helyzetének, rangjának legjobban megfelelő volt. Nem véletlen, hogy dr. Kovács Gábor, Tóth Pál, Porcs János már 1887-től választmányának tagjai voltak, több tanító is helyt kért s kapott a tagságban. A századfordulón Nagy Sándor • Uo. 1902. XXI. évf. V. 24., 42. sz. Tanítók műkedvelő előadása. VII. 5., 54. sz. Tanítók műkedvelő előadása. ' Miskolczi Napló 1903. II. 21., 42. sz. Tanítók gyűlése. Borsodmegyei Lapok 1903. XXII. évf. II. 17. 40. sz. A miskolci Elemi Iskolai Tanítók Otthona és Segélyegylete választmánya... B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 829. 208/1885., 3651/885. ai. Emléklapok a miskolci polgári egylet ötven éves fennállásának megünneplése alkalmából. Összeállította Szombati László. Miskolcz Forster Rezső Könyvnyomdája 1887.