Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

Az alapszabály (teljes szövegét lásd a mellékletben!) célját vizsgálva ki­tűnik, hogy egy erősen szakmai irányű egyesülettel állunk szemben, melynek keretei között elsősorban a város tanügyének fejlesztését akarták elősegíteni, de nem zárkóztak el a közművelődési viszonyok javításától, támogatásától, a helyi irodalom és művészet propagálásától, terjesztésének gondolatától sem. 15 Az alakuló közgyűlés 1881. okt. 1-én ült össze, ahol megválasztották a kör vezetőségét: elnöke Porcs János, jegyzője dr. Kovács Gábor, pénztárosa Tóth Pál, ellenőre pedig Brosz Károly tanárok lettek. Az igazgatóság tagjai: Ballagi Károly tanfelügyelő, Kovács Lajos, Mészáros Ferenc, Hamzus Kálmán, Czeglédi Elek. (Az összetételt tekintve azonnal feltűnik, hogy Hamzus Kálmán képviselte egyedül a tanítóságot.) A kör rendes tagjainak száma az alakulás idején mindössze 23 fő volt. (Névsorát lásd a mellékletben!) Ez a szám a város pedagógusainak még 50%-át sem jelentette. Ma már rendkívül nehéz megítélni, miért nem sikerült a teljes aktivizálás. Néhány okot a kor iskolai viszonyainak alapos ismeretében mégis feltételezhetjük: a) Lehetséges, hogy a felekezeti tanítók egy részét az iskolaszékek vissza­tartották az egyleti tevékenységtől. (Ezt tapasztalhattuk a Borsod megyei álta­lános tanítóegylet megalakulásakor is a katholikus egyház részéről!) E téren bi­zonyos, hogy az izraelita egyház volt a legliberálisabb, tanítóik nagy számmal vettek részt minden egyleti és közéleti tevékenységben. b) Gondot okozhatott a tanárok és tanítók akkori megítélésének, társa­dalmi rangjának, presztízsének különbsége is. A város nagynevű középiskolái­nak tanárai széles körű társadalmi megbecsülésben, magasabb anyagi elisme­résben részesültek, mint tanító társaik, őszintén be kell vallani, hogy kvalifi­káltságuk is minőségileg jóval felette állt a tanítókénál. Életvitelbeli különbsé­gek, a tudományok iránti nagyobb nyitottság, a tudományok aktív művelése jellemezte a tanárságot, s ilyen szintre a tanítók közül csak néhányan (Goldberger, Schönbrunn, később Bíró Sándor, Mózes Imre stb.) tudtak csak felnőni. A tanítóság kirekedt tehát a vezetésből, a tagságot sem sokan vállalták. c) Az első tagok között nem találunk nőket, s bár már az 1881. nov. 12-én tartott első összejövetelen elhatározták a tanítónők bevonását az egyletbe, való­jában az egész fennállás alatt sem találunk, mindössze 5 tanítónő nevét. d) Végül meg kell említenünk, hogy ekkor már minden felekezetnél mű­ködött tanítóegylet, mely igénybe vette a tanítóság aktív közreműködését, az aktivitás és ambíciók tehát inkább e mederben folytak, a Tanügyi Kör munká­jában való részvételre nem maradt idő, energia. A vártnál jóval kisebb létszám viszont veszélyeztette a kör segélyezési célkitűzéseinek megvalósítását, hiszen ehhez megfelelő nagyságrendű, a tag­sági díjakból származó tőkének kellett volna felhalmozódnia. Mindenféle segé­Borsod Miskolczi Értesítő 1881. nov. 2. 46. sz. A Miskolczi Tanügyi Kör Alapszabályai; Herman Ottó Múzeum Helytörténeit adattár 201. 65. Porcs János volt elnök iratanyaga. (Továbbiakban HOM HT. Porcs hagyaték. Szerző.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom