Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

IL A miskolci pedagógusok közművelődési tevékenységének rövid váz­lata (1867-1919) A dualizmus kori közművelődés egyleti jellege a legszélesebb társadalmi rétegek bekapcsolódását tette lehetővé a kultúra terjesztésébe és befogadásába. Bár elméletben és gyakorlatban minden állampolgár lehetőséget nyert az aktív közreműködésre, valójában az egyleti tagság nagyobb részének inkább a befo­gadó szerepvállalás jutott. Voltak azonban a társadalomnak - elsősorban fog­lalkozásukból eredően - olyan csoportjai, melyeknek a kultúra közvetítésében kimagasló feladat jutott. Természetesen ilyen szerepet játszottak a pedagógu­sok is. Miskolcon - mint nyilvánvalóan mindenütt - a tanítók, tanárok élharco­sai voltak a város közművelődésének. Tevékenységük rövid bemutatására te­szünk kísérletet a továbbiakban. II/I. A Miskolci Tanügyi Kör Viszonylag korán alakult, 1880-81-ben. A városban ekkor már működött néhány aktív közművelődési egylet, s ennek hatására fogant meg a tanítók, tanárok közművelődési és szakmai egyletének létrehozására irányuló gondolat és tett. A Borsod 1880. XI. 4-i számában jelent meg Dr. Kovács Gábor főgimná­ziumi tanár felhívása a város pedagógusaihoz:á.á.á. „kérésem egyszerű - írta -, s Miskolcz város tanáraihoz és tanítóihoz szól: alapítsunk Miskolczon paeda­gógiai társaságotá.á.á." A cikkíró kifejtette az egylet célját. Egy ilyen kör egye­sítené a város felekezeti és egyéb módon (különféle iskolatípusok) megosztott mintegy 50 pedagógusát, itt megvitathatnák a tanügyi hiányosságokat, tovább­képzési lehetőségeket teremthetnének. Lennének felolvasások, pályázatok (esetleg még tankönyvre is), és módot kellene találni a tagok segélyezésére is. (Ez utóbbi gondolat az akkori egyleti mozgalom általános törekvései közé tar­tozott. 13 ) A cikk közepes visszhangot váltott ki a város pedagógusai között, de 1880. december 19-én mégis összeült az alakuló gyűlés. Résztvett Ballagi Kár­oly tanfelügyelő, Kovács Gábor, 7 gimnáziumi tanár, 1 polgári iskolai és 8 fele­kezeti tanító. Ballagit választották ideiglenes körelnöknek, dr. Kovács Gábort pedig jegyzőnek, alakítottak egy alapszabály készítő bizottságot Porcs János elnökletével. 14 Egyelőre a kör neve: Miskolczi Paedagógiai Társaság. 1881. január 29-én ismét ülést tartott a társaság, ahol megvitatták az el­készült alapszabály-tervezetet, s kis változtatással felterjesztették a belügymi­nisztériumba. A jóváhagyás 1881. aug. 1-én érkezett meg, új névvel; Miskolczi Tanügyi Kör címen tehát a városban újabb egylet kezdte meg tevékenységét. ' Borsod 1880. XIV. évf. IX. 4. 45. sz. Dr. Kovács Gábor: Egy paedagógiai társaság felállításáról Mis­kolczon. f Borsod 1880 XII. 23. 52. sz. A miskolczi paedagógiai társaság alakuló gyűlése 1880. december 19­én. A bizottság tagjai: Porcs János, Horváth Sándor, Tóth Pál, Brosz János, Hamzus Kálmán, Goldberger Simon, dr. Kovács Gábor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom