Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

séget a politikai érdekek szolgálatába állították. Igazolásul az 1949-es szikszói bábkonferencia jegyzőkönyve álljon: „A bábjátékosoknak módjuk van a haladást szolgálni. Ennek szükségességét tudatosítani. A választás alkalmával is ezt tegyék, a dolgozó népért ezt vállalják."

30 A költségesebb műkedvelés körébe sorolható a színjátszás. Nehézséget okozott a képzett rendező, az előadóterem, a színpad és a kulisszák hiánya. Falunapokon, szabad vasárnapokon vagy más alkalmakon nyílott lehetőség a fellépésre. A ma már mosolyogni való darabok tükrözik a társulatok és a rendezők igényeit. Komoly viták voltak a giccsről, mint jelenségről. Gyakran találkozhatunk a színpadi bemutatók anyagában pl. a Csókos huszárok vagy a Huszárkisasszony című darabokkal. A másik véglet a vallási jellegű színművek színrevitele. Pamlényban az alábbi darabokat játszották 1946-ban: dr. Bozsányi: Örömnapot adott nekik az egek jósága; Koszter: A karácsony angyala; Kertész Kálmán: Herceg és pásztor. A színjátszók táborából említést a homrogdi és az abaúj szántói csoport érdemel. Hatvannégy énekkar működött a háború előtti években a megyében. A nagyarányú kottapusztulás miatt nehezen indult újra szerveződésük. Általában Bartók, Kodály, Halmos és Veres műveit énekelték. Olyan nagy múltú énekkarok is voltak, mint az 1859-es alapítású alsóvadászi férfikar (ma is működő énekkarról van szó). A megyében 1947-ben énektanfolyamot szerveznek Ádám Jenő vendégeskedésével. Lehetőség nyílt kottakölcsönzésre is. Az 50 tételes katalógusból egyhónapos kölcsönzéssel díjtalanul juthattak hozzá a kottákhoz az énekkarok. 1947/48 telén 5 község jelentett be ilyen kérelmet.

31 Essen néhány szó még a megyében működő egyesületekről. A demokratikus pártok kezdeményezésére 1946. január 7-én Szikszón megalakult a Magyar-szovjet Művelődési Társaság 74 taggal, elnöke Lankaráth Dezső vármegyei főtanácsos. Taglétszáma inkább csökkent, mint emelkedett az évek során (1947ben 67 tagja volt). A „demokratikus átalakulás" időszakában emelkedik meg az egyesületek száma. 1948 júniusában 134 egyesület, kulturális és művelődési közület működik Abaújban. 53 MNDSZ, 53 EPOSZ szervezet, 3 bábcsoport, 1 református énekkar, református nőegylet, és l-l római katolikus énekkar, tűzoltó egylet, színjátszó társulat, olvasókör, tánccsoport, dalkör és főiskolás kör. Az első két esetben frissen alakult szervezetekről van szó, a többiek aránya pedig elenyészik a megye településeihez viszonyítva.

32 IV. A megyei szabadművelődés intézményrendszerének és működésének utolsó korszaka A témával foglalkozó kutatók 1948-1949-re teszik a szabadművelődés utolsó korszakát. Éles, egyértelmű határvonalat nem lehet húzni, de a politikai élet fokozatos balra tolódásával alapvetően meghatározta az egész intézmény'B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508. 7/1949. SzMH. i. B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508.63/1948. SzMH. i. !

B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508. 683/1947. SzMH. i.