Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata
rendszert és annak eszmeiségét, ideológiáját is. A kérdéses időszak vizsgálata egyaránt érdekes lehet a művelődéspolitika és a politikatörténet szemszögéből. A kerületi Szabadművelődési Tanács 1947. január 2-i ülésén új tagokkal egészül ki, létrehozza a rendeletben megszabott bizottságait (szakmai, politikai és nevelésügyi), valamint megválasztja elnökét Béke Gyula vármegyei főjegyző, alispán helyettes személyében. 33 Az 1947-es esztendő végére a tanács súlyos válságba jut, ami a megyéből történő elköltözéseknek, a lemondásoknak és a tagok érdektelenségének köszönhető. Tagjaivá a minisztériumi ügyosztály tizenhárom új személyt nevez ki, akik javarészt gazdálkodók, illetve járási főjegyzők. Az új rendelettel és a megüresedett helyek betöltésével megváltozik a tanács összetétele, ötvenegy főssé bővül és folyamatosan a baloldali érzelmű személyek veszik át az irányítást. Ülései nem mentesek a személyeskedésektől sem. A leírtakat kiegészíti még az a tény is, hogy az 1946-ban hároméves ciklusra megválasztott kerületi és helyi szabadművelődési tanácsok mandátuma 1949 elején lejárt. Az új választást a megváltozott politikai helyzetnek megfelelően a „szocializmust építő munkásság és haladó szellemű dolgozó parasztságnak" a bizottságokba történő bevonásával kellett végrehajtani. Komorowitz Béla Miskolcra történő áthelyezésével a Szikszón működő Szabadművelődési Hivatal új vezetője Bodó Lajos addigi fogalmazó lett, aki 1947 januárjától 1949 végéig látta el a tisztet. Beosztottként három fő dolgozott, egy segéd titkár, egy berendelt állami tanító, akinek személye gyakran változott, és egy gépírónő, egykori megnevezéssel: főfoglalkozású tiszteletdíjas. Bár Bodó 1948 májusában felmentését kérte tiszte alól, betegsége ellenére is ő marad a megszűnés előtt álló hivatal élén. 1948, mint a fordulat éve az abaúji szabadművelődésben is éreztette hatását. Az év második felében megkezdődött a községi ügyvezetők leváltása. A leváltások mögött nyílt politikai indokok húzódtak. Elsődlegesen a politikailag megbízhatatlan tanítók és papok eltávolítása történet meg. 1948 októberéig 41 ilyen leváltásról tudunk. Helyükre úgynevezett laikus ügyvezetők kerültek, akik megfelelő kiszolgálói voltak a központi akaratnak. Több községben betöltetlen maradt a tisztség, miután a tanítón és a lelkészen kívül más alkalmas személy még a megváltozott feltételek mellett sem volt. A 10640/1949. sz. kormányrendelet értelmében 1949 februárjának elejéig megalakulnak a községi szabadművelődési bizottságok Abaújban is. A bizottságok tagsága három körből kerül ki. Egyrészt a demokratikus tömegszervezetek tagjaiból, (MNDSZ, EPOSZ, UFOSZ, FÉKOSZ, úttörők), másodsorban a községekben funkcióban lévő személyekből (bíró, jegyző, iskola igazgató, orvos, szociális titkár) és a kerületi szabadművelődési tanács által delegáltakból. A bizottság tagjai 60-70%ig az MDP tagságból, a demokratikus szervek tagjaiból, ipari munkásokból, bányászok és szegény dolgozó parasztokból választódott. Az MDP megyei és B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508. 425/1948. SzMH. i.
