Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán

Károk: 1. Határunk két harmad része hegyes, terméketlen, mezővárosunk né­mely része a Garam folyótól nem kis kárt szenved. 2. Az is nagy kárunkra van, hogy piacnapokon Besztercebánya bányavá­rosban termékeinket nem árulhatjuk, mert különben elkobozzák tőlünk. 3. Szőlőnk nincs semmilyen. 4. Sarjút nem kaszálhatunk. V. Úgy gondoljuk, hogy 12 pozsonyi kilát vethetünk, s három-három da­rab kaszálónk van. VI. Mi, a jobbágyok és a zsellérek is, heti két-két nap robotolunk. A ro­botmegváltásról a ül. pontban van szó. VII. Sem hetedet, sem nyolcadot, sem kilencedet, sem pedig egyéb adót nem adunk, s azt sem tudjuk, hogy mások adnak-e. VOL Egyetlen puszta telek sincs. IX. Mi, akik itt születtünk, örökös jobbágyok vagyunk, de egyik földesu­runktól a másik örökös földesúrhoz szabadon átmehetünk, akik pedig idetele­pültünk, s ha el akarunk menni, az uraság értesítése után szabadon elmehe­tünk. Ocsava mezőváros úrbéri bevallása I. Semmilyen urbáriumunk nincs. u. Contractusunk sincs, mely szerint kötelezettségeinket teljesítenénk. ül. Jobbágyi kötelességeink abban állnak, hogy az uraságnak szántunk, kaszálunk, szénát gyűjtünk, aratunk, fát szállítunk, bort Nógrád, Hont és Bars vármegyékből (ezért ugyan az uraság kegyesen akónként nyolc garast fizetett mindeddig), urasági szemesterményt vagy gabonát Besztercebányára szállí­tunk. Szóval mintegy 30 éve marhás és gyalogszeres robottal mindent elvég­zünk amit az uraság szükséglete a majorság és a tőlünk egy órára lévő véglesi vár körül megkíván. Mivel a földesúri majorság megnövekedett, szántanunk is kell, hozzá­téve azt, hogy korábban nem szántottunk, hanem csak boronálni jártunk. Évente egyszer 120 rénes forintot, másszor éléspént 82 rénes forintot fizet kö­zösen az egész falu. Ezen kívül minden egyes nyolcad telkes jobbágy évente ad 4 icce kendermagot vagy más főzeléknek valót, ha pedig ezt gyakorlatilag nem adja, akkor letesz 10 dénárt. Tartozik továbbá egy szálfát az urasági fűrészhez szállítani, melyet ha elmulaszt 60 dénárt fizet; a pálinka főző üst után, már aki­nek van, évi egy forintot fizetnek. E település házas zselléreinek más köte­leségük nincs, mint, hogy a gazdáknak gyalogmunkával segítségükre legyenek. A hazátlan zsellérek nem is fizetnek, s nem is úrdolgáznak. Azok a zsellérek viszont, akik az egyház hatósága alá tartoznak, közösen évi 1 rénes forint 14 dénárt fizetnek, és gyalog kötelesek robotolni a páter úrnak. IV. Évi hasznaink vagy jövedelmeink ezek: 1. Elegendő legelőnk van és ingyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom