Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán

2. Trágyázás esetén a föld közepesen terem. 3. A határ két harmadrésze sík. 4. Az uraság engedelmével ingyen elegendő épület- és tűzifánk van. 5. Amikor az itten ocsovai erdőkben makk terem, ingyen makkoltathatunk, a váruradalmi erdőben pedig két garassal olcsóbban mint az idegenek. 6. Pénzkereseti lehetőségünk a két mérföldre fekvő Besztercebányán van, ahová egyszer jó, másszor rossz az út. 7. Helyben urasági malom van. 8. Van 12 kila községi vagy közösségi szántóföldünk. 9. Van 15 szekér szénát termő községi kaszálóink. Kárunk más nincs, mint, hogy az Ocsova vize szántóföldjeink és kaszálóink egy részében fogyatkozást okoz. V. Mi, a nyolcadtelken ülő jobbágyok 8-9-10 egyesek 12 kila telek utáni szántóföldet bírunk, kaszálót pedig 2-3-4 embervágót. Sarjú nem kaszálható. VI. Nem tudjuk, hogy egy hétre hány nap úrdolga esik, mert néha 2-3 hetet is robotolunk egyfolytában vagy négy igavonó marhával vagy gyalog, néha pedig két hétig semennyit nem robotolunk. Az úrdolgára való járás-kelés a robotba nem számított bele. VU. Semmiből nem adunk kilencedet, mert ahelyett akógabonát adunk, minden egyes nyolcadtelkes rozsot, árpát, és zabot, ami összesen 3 kilát tesz ki; nem tudjuk, vajon a vármegye egyéb uradalmaiban szednek-e ilyet. Mind emellett egy-egy fejős juh után évi 5 krajcárt, a meddők darabja után 3 dénárt, a bárányok darabja után 5 dénárt, egy-egy méhraj után 15 krajcárt; más adót vagy ajándékot nem adunk. VTQ. Egyetlen pusztatelek sincs nálunk. LX. Mi (Eszterházy Miklós) herceg örökös jobbágyai vagyunk. Ocsova, 1770. június 22.