Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

dem Archive des Palatins Nikolaus Esterházy, 1606 - 1645, Budapest 1932,S.XLIX, s még 437.0. 33. Bíró 72.0:; Lipták 41.

o.; ET II, 188.0. ; MHH VIII, 156.0.; milyen és mennyi ajándékot adtak az adóval lásd X. levél. 34. Kapukethüdá (a tört. irodalomban Kapitiha, kehája, kihája) Erdély állandó követe volt a Portán. "Kis" követnek is nevezték. 35. Bíró 72.0.; ET II, 188-189.0.; TMÁO I, 359, 361.0.; II 59-60.o. 36. Lipták 41.0.; ET II 189.0.; TMÁO I, 359-361.0. 37. ET II, 190.o. 38. ET II, 188.0. ; LOIRG 780.o. 39. IRGP, Sebesi levele Rákóczinak ápr. 29-i keltezéssel. 40. LOIRG 783,0. ; vö. I. levél. 41. ET II, 194.0. 42. Kővári V. 39.0. 43. Ütvös 111. o. 44. ötvös 112.0. 45. Ötvös 108.o. ; IRGP 725.0. 46. Vezír Deli Hüszejn pasa 1644. okt. végétől 1645. aug. 10. volt budai helytartó. Lásd: Gévay, 26-27.0. Vö. III. levél 47. Maurer levele Rákóczinak, lásd: IRGP 725.0. 48. IRGP 732.0.; Lipták 42.

o.; ET II, 196.o. 49. Egykorú fordítását lásd TMÁG, III, 293.o. 50. Maurer Mihály Rákóczi rendkívüli követe volt a Portán 1644ben és 1645-ben. Bíró 125.0.; IRGP 711.0.; ET II, 196.0. Musá pasa Rákóczi jóakarója volt és támogatta portai ügyeinek elintézését. 1644 novemberében azt mondta Maurernek, hogy a nemesek sokkal többet ígértek a Portának Kassáért és a hét vármegyéért, mint Rákóczi, azzal a feltétellel, hogy nem nyújtanak neki katonai segítséget. Lásd Bíró 73. o.; IRGP 711.0. Ebből világos volt, hogy a császár szeretné a szultánnal a békét fenntartani. 51. Gróf Chudenici Csernin Hermant (1576-1651) Ferdinánd császár küldte követül a Portára. 1644. okt. 18-án ünnepélyesen fogadta a szultán. Ez alkalommal felhívta a szultán figyelmét