Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

Rákóczi hamis politikájára. Cserninnek az volt a feladata, hogy eszközölje ki a Portán a békeszerződés ratifikálását. Lásd Angyal 497.0.; ET II, 196.0. Ezt sikerült elérnie és 1645. márc. 29-én elindult Istambulból és csak máj. 31-én ért Bécsbe. Ez Csernin második követsége volt a Portán. Először 1616. szept. 4-én volt a szultánnál audiencián, amikor 55 ezer arany értékű ajándékokat hozott neki. Ekkor békeszerződést kötött a Portával, ill. megújította a zsitvatoroki békeszerződést húsz évre. 1617. júl. 20-án indult viszsza Istambulból Bécsbe. 52. 1642. márc. 19-én húsz évre megkötött békeszerződés 1644-ig nem volt ratifikálva. (Lásd: 74. jegyzetet.) 53. IRGP 732.o.; TMÁO III. 293.0. 54. Mektubi efendi, vagy Reisz-el-küttáb a szultáni kancellária főnöke volt. Az 1644-45-ös években ezt a magas állást Szidki efendi töltötte be. Lásd: Guboglu 104.o.; Vö: II. levél. 55. ET II, 199.0. 56. Ma Breclav, dél-morvaországi város. 57. ET II, 201-202.o. 58. Bíró 73.0. 59. ET II, 203.o.; GOR III, 280.

o. 60. TMÁO III, 288.0. 61. TMÁO III, 288.0.; IRGP 748-758, 812.0.; Bíró 73-74.0. 62. A Porta 1645-től kezdődőleg erdélyi adó címén 15 ezer aranyat követelt. Lásd: IRGP 929, 747.0.; Bíró 73.0.; ET II. 202.o. Az 1644. évi adót "kivételesen" 10 ezer aranyra szállították le. Lásd: ET II, 203.

o. A 15 ezer arany követelését a Porta azzal indokolta, hogy Murád szultán ahdnáméjában ennyi volt megállapítva. Csak Bethlen Gábornak volt leszállítva 10 ezer aranyra a szultán "kivételes kegyéből". Rákóczi nem tartotta helyesnek a Porta indoklását, ezért csak 10 ezer aranyat küldött. 63. LOIRG 872-874.0. 64. IRGP 835.0. 65. A követ neve helyén üres hely van hagyva az okiratban, hazai történelmi források szerint (vö.LOIRG, 783.0. )Keszy János volt.