Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

Lásd Komáromy A., Ugocsa vármegye keletkezése. Budapest 1896; Szirmay A., Notitia politica comitatus Ugochienses, 1805. 26. Szatmár vármegye Mátészalka, Nagykároly (ma Carei) és Szatmárnémeti (Satu Mare) körzetében feküdt. Lásd Szirmay A,, Szatmár vármegye III. Budapest 1809-10; Borovszky S., Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár Vármegye, Budapest, s.a. 27. Acsády 618-625.0. 28. Máramaros vármegye a Felső Tisza jobb partján terült el. Főbb városai: Máramarossziget, Huszt (Hust), Kőrösmező (Jasinja). Lásd Szilágyi I., Maramaros vármegye egyetemes leírása. Budapest 1876. 29. Bethlen Gábor (1580-1629), 1613-tól haláláig volt erdélyi fejedelem. 30. Ma Mikulov, Morvaország déli részén. 31. Szabolcs vármegye Magyarország északkeleti részén terült el. Főbb városai: Nyíregyháza, Kisvárda és Tiszapolgár. Zemplén vármegye Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs és Tokaj, valamint Homonna (ma Humenné), Nagymihály (Michalovce) , Mezőlaborc (Medzilaborce), Sztropkó (Stropkov), Tőketerebes (Trebisov) vidékét foglalta magában. Lásd Szirmay A., Notitia historica comitatus Zempléniensis, s.l. 1804, Borsod vármegye a Sajó alsó szakaszának völgyében, Eger, Miskolc, Edelény, Úzd, Sajószentpéter, Diósgyőr, és Mezőcsát körzetében feküdt. Lásd: Szendrei 0., Borsod XVI. és XVII. századbeli élete. Budapest, 1883; Borovszky S., Borsod vármegye története, Budapest 1909. Abaúj vármegye a Hernád folyó középső szakaszának völgyében, Kassa, Torna (Túra), Gönc és Füzér körzetében terült el. Lásd: Sziklay J. - Borovszky 5., Abaúj-Torna vármegye és Kassa, Budapest 1898; Korponay 3., Abaúj vármegye monográfiája, Kassa 1866-1871. 32. Angyal 427.0. Az "Orta Madzsar" kifejezés török eredetű és megjelenését a Bethlen Gábor fejedelem halála utáni első évből ismerjük, Ld. Fekete, Ludwig, Türkische Schriften aus