Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - B. BALSAI Jolán: Iratvédelem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban

MELLÉKLETEK 1. Alapismeretek a levéltári iratanyag állagvédelmi felméréséhez AZ IRATFELMÉRÉSHEZ SZÜKSÉGES ALAPISMERETEK : A papírkészítés (gyártás) fejlődési szakaszai: A papír nevét az egyiptomi papirusztól kapta. A papír töme2 ge maximálisan 200 g/m , az ennél súlyosabb ív neve karton. 1. Európai papírmalom; zúzómű időszak /1276-1670/: rostírás vízierővel, lapképzés kézi merítéssel, fémhuzalos vízjeles meritőszitával (az enyvezőanyag állati enyv). 2. Papírmalom; hollandi időszak /1670-1799/: rostosítás forgó őrlőberendezésben. 3. Papírgyártó gép; rongypapír időszak /1799-1845/. 4. Papírgyártó gép; cellulózipar időszak /1845-től napjainkig/. Megindulásával állandóan növekvő minőségromlás állapítható meg, a fa alapanyag felhasználásával; ma már megfelelő előkezeléssel fa alapanyagból is lehet jó és tartós papírt készíteni . A XX. század papírjai, az alumíniumszulfát használata folytán általában erősen savas reakciót mutatnak, ezért élettartamuk rövid, nincs öregedési ellenállásuk.

1

'

1 A magyarországi papírkészítés kezdetei: Az első papír oklevelünk kelte 1310. A papír használata az 1330-as évek elején vált gyakorivá; anyagát külföldről hozták be. A hazai papírkészítés a XVI. században indul meg. Az első papírmalom 1520-ban Lőcsén kezdte meg működését, 1530-ban azonban leégett. A technológia a külföldiekével azonos. A merített papír korszakának anyagai: kender, len, rongy és mész (napon fehérítés) később lúg, enyv és timsó; mindez vizes elegyben. Mindenfajta papírt ugyanazzal az eljárással fehérítenek (író-, nyomó-, karton-, csomagolópapír). A merített papír jellemzői: érdes és simított papírt egyaránt