Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)
STUDIA ACHIVISTICA - B. BALSAI Jolán: Iratvédelem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban
gyártottak, jellemző a bordázat, vízjelnyom, csipkés szél. A kézzel merített papírnak nincs gyártási iránya. írópapír (merített): Nem anyagában, hanem felületén enyvezett. Súlya 35-86 g. Mérete 28-38-tól 48-50 cm-ig terjed. Vastagsága: 0,3 mm. Felülete a bordázat miatt enyhén egyenetlen . 2 Nyomópapír (merített): Súlya 47-118 g/m , mérete 35-44 cmtől 57-75 cm-ig terjed. 2 Karton ( merített): Súlya 130 g/m , mérete 70x100 cm. Vízjel: A papír megkülönböztető jele, lényegét tekintve mesterjegy, jelöli a papírkészítés helyét. Az európai papírkészítéssel együtt, a XIII. században jelenik meg. Eleinte, - mivel az írás és olvasás tudománya nem általános - rendkívül egyszerű: pl. vonal ill. kör kombinációja. Később, a XVII. században betű, a XVIII. században szám, majd monogramok, növények, ember- és állatalakok. A XIX. század elejére fejlődik ki a teljes vízjel írás, amelyben valamennyi elem együtt található. A XVII-XVIII. századi Magyarországon 20 újabb papírmalom épül, megjelennek a színes papírok. A hazai papír a külföldihez hasonló, de minőségileg gyengébb. Az egyes malmok termékeinek minősége egymástól eltérő. Nyersanyagok: Fa, gyapjúhulladék, sárga szalmaanyag, hulladékpapír, moha, komlóinda, csalán, fűrészpor, gyékény, len, kender, juta stb. Segédanyagok: lúg (hamuból), klóros fehérítés. 1830-ig hetvenöt újabb papírmalom épül Magyarországon. Az 1910-es években már 90 papírgyár és feldolgozó üzem működött az országban. 1 "'" A papír öregedése: Változás a papír és környezet kölcsönhatása révén következik be. Az öregedés összetett, és megfordíthatatlan folyamat, a papír kémiai összetételének változása, amelyet a mechanikai tulajdonságok (szilárdság csökkenése) követ. A hosszú ideig tartó természetes öregedés során a papír
