Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - TÓTH Péter: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltárában (1683-1699)

Kun Jánosné /1683/, Szabó Gergelyé /1686/, Gábri Györgyé /1690/, Szerencsi Mihályé /1691/, Bodgál Jánosé /1692/, Kertész Mártoné /1693/, Debreczeni Istváné /1694 és 1695/, Szentlászlai Györgyé /1696/, Tilai Györgyé /1697/ és Donga Mihályé /1699/. Egy-egy ilyen számadás terjedelme 200-250 oldal. Mindegyik két részből áll: az elsőben a bevételekről, a másodikban a kiadásokról olvashatunk. A bevételekről táblázatos kimutatásokat készítettek a kincstartők: a város név szerint felsorolt valamennyi lakosánál feltüntetik, hogy az egyes adófajtáknál menynyi a reá kivetett összeg, ebből mikor és mennyit fizetett be. Sokszor nem csak a nevét, hanem a foglalkozását is feltüntették az adófizetőnek: innen tudjuk például azt, hogy már a XVII. században is laktak és dolgoztak gombkötők a városban. A füzetek második része a kiadások rendkívül részletes elszámolását tartalmazza a hónapok és napok sorrendjében: egyegy napon tíz-tizenöt kiadási tételt is bejegyeztek a városgazdák. Ha például élelmiszert adtak ki, nem csak a végösszeget írták be, hanem minden egyes élelmiszerfajta nevét és árát is külön is; e számadásoknak tehát rendkívül nagy a pénz- és gazdaságtörténeti jelentősége. Szempontunkból azonban fontosabb, hogy azt is mindig pontosan beírták a városgazdák, hogy kiknek és milyen alkalomból erogáltak élelmiszereket vagy egyebeket . Mindezekből az adatokból pontosan megtudjuk, hogy mikor és kiknek a követei érkeztek a városba vagy indultak innen, ni volt ezeknek a követségeknek a célja, mikor és kiknek a hadai, s milyen követelésekkel érkeztek a város alá, mikor és milyen célból tartózkodott a városban hosszabb ideig német vagy magyar katonaság. A városra nehezedő terheken túl tehát olyan politikai és katonai eseményekről is szinte percnyi pontosságú információkat szerezhetünk, amelyekről ilyet gyűjteni más forrásból lehetetlen volna. Különösen érdekesek és fontosak azok a bejegyzések, amelyeket a város számára kritikus esztendőkben jegyeztek be a számadáskönyvekbe. Ezekből tudjuk meg például, hogy 1685 augusztusában néhány nap leforgása alatt részint török hadak