Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

MONUMENTA HISTORICA - Vörös Károly: Egy gömöri nemzetőr két hete 1848 decemberében (Alexy Lajos naplója)

borba kelljen indulnia, - ha egyelőre még csak két hétre is* És mivel a másnapi sorshúzás éppen az ő szakaszát is érinti, hősünk december 3-án délelőtt alakulatával együtt már el is indul a bizonytalan jövő felé.

De milyen lélekkel? Miskolci napjait bemutatva már rámutattunk Alexy e- gyéniségének a naplóból kibontakozó jellemző vonásaira: arra, hogy akár szemhatárát, akár érdeklődését, akár társaságát nézzük is, alapjában véve tökéletes átlagember; - arra, hogy társadalmi helyzete szerint annak a felvidéki mezővárosi-kisvárosi iparos-kereskedő kispolgárságnak tagja, amely itt a kisváros, de a megye viszonyai között is a polgárság funkcióját látja el;- utaltunk rá, hogy egyéni és társadalmi értékrendjében már mekkora szerepet játszanak biedermeier érzelmességgel és egyfajta romantikus laikus vallásossággal keveredő és alapjukban kétségtelenül polgári demokratikus, sőt- e korban meglepő módon - kozmopolita eszmények, - és végül, hogy aggályoskodó, határozatlan és tétova ember, aki a problémákat elsősorban elodázni és megkerülni kívánja, elhalasztani igyekezve minden döntést, megszabadítani igyekezve magát a sorsáért viselendő minden felelősségtől.

Pedig éppen ezek a hónapok kevéssé alkalmasak arra, hogy valaki hátat igyekezzék fordítani a döntés kényszerének. A napló 1848 második félévét mutatja be: azokat a hónapokat, melyek alatt az udvar első kísérletei Magyarország az áprilisi törvényekkel megteremtett új állásának megrendíté- sére Windischgrátz és Schlick fegyveres intervenciójáig: szabályszerű háborúig fejlődtek. Alexy egyéniségének ismeretében azonban nem csodálkozhatunk már azon, hogy a naplóban a háború észlelése, az egyre inkább fenyegetett haza és a poigári vívmányok fegyveres védelmének gondolata - egyáltalán a háború észlelése is - csak igen lassan lép be, és csak lassan jut nagyobb hangsúlyhoz. Hősünk gondolatvilágának központjában ugyanis- mint már miskolci feljegyzései is mutatták - egyrészt egy edelényi szolgálóleányukhoz fűződő és Miskolcra "menekülésé"-ben is nagy szerepet játszó tiszta szerelmének, másrészt, már Miskolcon, egy itteni orvos felesége iránti régebbi és most ismét feltámadó vonzalmának emléke áll, melyek mellé majd Pesten az ottani - immár a prostitúció nyomán is - megsokasodott asszonyi kisértések mintegy kihívása, ám férfiúi tisztasága ezekkel szembeni büszke megőrzésének igénye és öröme fog társulni. Vágyakozás és ugyanakkor testi és lelki félelem és aggodalom: ezek az oly ellentmondásos gondolatok - mint még látni fogjuk - hadba vonulása alatt is végigkísérik magatartásának egyik - s talán legfontosabb, állandóan visszatérő, felbukkanó - meghatározóiként.

A politikát persze - és kivált ilyen napokban - mégsem lehet sokáig kizárnia az őt környező világból és annak tükörképéből, naplójából. Az e- semények sodrában lassanként Alexy is kényszerül tudomásul venni az őt

729