Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Bánhidi Andrásnál Könyvkötő és restauráló műhely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban
BÁNHIDI ANDRÁSNÉ Könyvkötő és restauráló műhely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban A levéltárakban őrzött iratok jellegüknél és koruknál fogva igénylik a gondos törődést. A többszáz évvel ezelőtt készült papír, és rajta az írás az i- dők során a sokszor gondatlan, vagy szakszerűtlen tárolás miatt veszélyesen rongálódott, vagy oly mértékben fertőződött, hogy a további élettartama nem biztosított. Ezeknek a problémáknak a megoldására csak iratrestaurátor vállalkozhat, a modern technika minden vívmányával felszerelt műhelyben. Az írott, nyomtatott, vagy egyéb úton létrejött dokumentumokban felhalmozott információs anyag csak úgy marad fenn, ha védelméről, őrzéséről az ember gondoskodik. A megelőző állományvédelem a maga módszereivel, a külső körülmények káros irányban ható tényezőit iktatja ki, szünteti meg, illetve megpróbálja a lehetőségek adta keretek között kedvezően módosítani. Az írásművek megóvásának évezredes hagyományai vannak. Üsnyomtat- V any ok, értékes kéziratok művészi köntösbe burkolása, bekötése a könywé- aeiem első megnyilvánulási formájának tekinthető. A régi magyarországi könyvtári szabályzatokban már tudatos könyvvédelmi törekvésekre bukkantak. Századunk első évtizedeiben az állományvédelem területén számottevő előrelépés nem történt. Az l950-es években *- ha lassan, és szerényen is - megindult a fejlődés, megalakultak az első restauráló műhelyek, 1959-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban, 1957-ben a Magyar Crszágos Levéltárban, majd az 1960/70-es évektől kezdve egyre több könyvtár, és levéltár kezdett működtetni néhány restaurátorral dolgozó kis műhelyt. Ezen példákat követve 1971-ben létesült a könyvkötő műhely a BAZ megyei Levéltár főépületének első emeletén. Egy 8x4 m-es helyiségben egyetlen könyvkötő szakmunkás dolgozott. Feladata kezdetben kizárólag a könyvkötés volt. Ez meghatározta a felszereltséget is: egy lemezolló, egy présgép és egy kézi lehúzó a hozzávaló betűkészlettel, valamint a legszükségesebb kéziszerszámok. A könyvkötő műhely működéséhez elengedhetetlenül szükséges elektromos vágógép bár a műhely megindulásának első percétől kezdve megvolt, súlyánál fogva az épület földszintén kaphatott csak helyet. A vágószoba fűtetlen levéltári raktárból lett kialakítva, így ott a folyamatos, hosszabb ideig tartó munka nagy nehézséget jelentett. 549
