Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Bánhidi Andrásnál Könyvkötő és restauráló műhely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban
A műhely elsődleges feladata a levéltár kezelésébe került anyakönyvi másodpéldányok folyamatos kötése volt. Az anyakönyvek kötése jellegüknek megfelelően három színben történt: születési piros, házassági zöld, halotti fekete félvászon kötés. Itt kell megjegyezni, hogy az anyakönyvek kötése, tekintettel a másodpéldányok levéltárba szállításának megszűnésével 1983- ban véglegesen befejeződött. Az anyakönyvek kötése mellett, amennyiben a munkaidő lehetővé tette, a szakkönyvtár állományának állagvédelmi kötése is sorra került. A levéltár saját műhelye mellett a szakkönyvtári könyvek kötésére külső szakemberek munkáját is igénybe vette, így a levéltári műhelyben csak a legértékesebb kiadványok kötésére került sor. Ebből következik, hogy ez a kötési munka szakmailag magasabb szintet igényelt, bőrkötés, aranyozás stb. Ezek a speciális kötésű könyvtári könyvek és ugyanakkor az anyakönyvek is kézifűzéssel készültek. A könyvkötészeti munka mellett a levéltári anyag állagvédelmére is történtek erőfeszítések, például a különleges kezelést igénylő egyedi iratok, térképek borítékolása és tékázása. Megfelelő létszám hiányában ez a munka csak azokra az iratokra, térképekre terjedhetett ki, melyek állapota jó volt, sürgető restaurálást nem igényelt. A mennyiségi munkában jelentős javulást eredményezett az 1976. év, a- mikor a műhely létszáma megnövekedett egy könyvkötő szakmunkással. U- gyanebben az évben a műhely munkaterülete újabb dolgozószobával bővült, így a műhelyben elvégzett munkák sem változtak lényegesen. Fejlődést az jelentett, hogy szakkönyvtári könyvek mellett, a levéltári iratok egykorú segédleteinek újrakötése, illetve a kötések kijavítása is megindult, bár igen lassú ütemben. A levéltári iratokhoz készült segédletekkel kapcsolatos munka a műhely dolgozóitól némi restauráló tudást is igényelt; pl. szakadt lapok kijavítása nem hagyományos módszerrel. így történt, hogy az alapismeretek elsajátítására rendszeresen jártunk a Magyar Országos Levéltár műhelyébe szakmai továbbképzésre. Ez a továbbképzés azt is lehetővé tette, hogy megismerjük a restauráló műhely feladatait, munkamódszereit és ideális felszereltségét. Bár a műhely szakember ellátottsága 1980-ban tovább bővült egy fő könyvkötő szakmunkással, a tárgyi feltételek lényegesen ekkor sem változtak. A szűkös anyagi lehetőségekhez mérten néhány célsze-_ rű eszközt vásároltunk, pl. felszereltettünk iratrestauráláshoz egy áztató medencét. A munkafajták között első helyre kerültek a térképek és iratrestaurálások, - bár ez a restaurálás csak a minimális állagvédelmet jelentette. 1982-ben az iratraktárak átrendezésével lehetővé vált a főépület alagsorában új műhely helyiségek kialakítása, azok szakszerű felszerelése. Az _ ... 2 uj műhely négy helyiségből all, ossz alapterulete 98 m . A helyisegekhez tartozik egy hosszú folyosó, melynek egy részét beállványoztuk, és így 550
