Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA ARCHIVISTICA - Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye főispáni helytartójának iratai (1861-1865)

naptár; betiltásának ügye volt* 1863, november hóban nyomtatta ki Rácz Á- dám a “Miskolci kis házi naptár 1864 évre" címmel az új naptárt s ennek 36-37. lapján "Mi tűrés és t agadás" címmel egy vers jelent meg, melyet a helytartóság kormányellenesnek és Izgató hangúnak bélyegzett. Utasította a helytartó a főispánt, hogy a miskolci sajtórendészet felelősétől igazoló nyi­latkozatot kérjen, a nyomdában a példányokat foglalja le, a nyomdában nyo­mozza ki, hogy hány példány került ki a piacra és próbálja felkutatni és elkobozni ezeket a példányokat. László József igazoló jelentése: "Méltósá­godnak f.éJebr.9-én 274/k.sz.a. kelt s 11-én vett rendelet folytán, á helybeli Rácz Ad ám könyv nyomdájában m.év.novemb. havában nyomatott 1864-ik év­re szólló Miskolci házi naptár czimü nyomtatvány 36 s 37-ik Lapjain Mitü- rés tagadás felirattal megjelent kormány ellenes izgató versezett, általam mint sajtó rendőri teendőkkel megbízott hivatalnok által, miokoni meg nem a- kadályozása irányában tisztelet teljes nyilatkozatomat következőkben van szerencsém elő terjeszteni. Én a kérdéses versez etet az érintett miskolczi naptár ki nyomatás a s be- köttetése után olvastam; fel is szólítottam Rácz Ádám nyomdászt aziránt hogy a kérdéses versezetett-melyett én kormány ellenesnek tartok - miért nyomatta a naptárba? miután az ómban ő előttem be igazolta, hogy azon ver- sezet már 1861-ik évi ápril 20-án a Jókay szerkesztése mellett kiadott, s jelenleg is megjelenő Üstökös czimü humoristicus lap 16-ik száma alatt meg­jelent; azt, mint hogy be nem tiltatott a magas kormány figyelmét meg nem érdemlő egyszerű munkának, s nem kormány ellenesnek tekintve, meg nem akadályoztattam."3^ Az igazoló jelentésben felhozott indokokat a helytartó­ság nem tartotta elégségesnek, tekintve, hogy az "Üstökös" megjelenése i- dején "köztudomás szerint a sajtó körüli felügyelet nem a megkivántató mó­don gyakoroltatott". A helytartóság egyenes utasítására a főispán László Jó­zsef főbírót a sajtórendőri teendők alól felmentette, helyére Tomcsányi Meny­hért főjegyzőt bízta meg, akinek ezentúl Miskolc város sajtórendőri felügye- ,37 lője lett a hivatali címe. Ettől az időtől kezdve a sajtó ügyek iratait a hi­vatalban külön kezelték, a központi iktatást követően, újra iktatták, évenkint újra kezdődő sorszámos iktatással "s.ü." megkülönböztető jelzéssel. A má­sodszori iktatáshoz készült segédletek nem maradtak fenn. László József a sajtórendészeti ügyeket szabályos hivatalátadás kereté­ben adta Tomcsányi főjegyző kezeihez, aki a munkára vonatkozó utasításo­kat, szükséges irományokat is elkérte és meg is kapta valamennyit másolat­ban, időrendbe gyűjtve. így történt meg, hogy ebben a gyűjteményben a saj­tórendészetre vonatkozó elvi utasítások megtalálhatók, ennek a közigazgatá­si ágnak a menete pontosan kielemezhető. A közrend feletti őrködés másik formája a politikailag aktív személyek el­lenőrzése, az összejövetelek megakadályozása, az emigráció elszigetelése. 506

Next

/
Oldalképek
Tartalom