Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye főispáni helytartójának iratai (1861-1865)
A külföldi utazások ellenőrzésére az útlevelek kiadásának megszigorítása szolgált, ennek ellenőrző hatósága a főispán volt. A külföldi útlevelek ellenőrzése mellett az olyan nyilvános helyeket is ellenőrizték, mint a fürdőhelyek, ahol sok ember megfordult s így titkos tanácskozások színhelyei lehettek. Ugyancsak az ellenőrizendő intézmények közé tartoztak a színházak, „ „ „ , , , 38 foként a bemutatandó színmüvek esetleges lazító tartalma miatt. Több esetben került sor Miskolcon is színielőadások betiltására. A főispán arra is gondolt, hogy a meghirdetett és ellenőrzött színművek előadása közben is történhet nem kivánatos esemény, ezért úgy rendelkezett, hogy a színielőadáson minden esetben egy rendőrnek is jelen kell lennie. A káros befolyást 39 gyakorló művek között 1862-ben még a Szózat is helyet kapott. A helytartótanács utasítása úgy szólt, hogy "tapintatosan" kell megakadályozni a nyilvános éneklését, mivel betiltani nem lehet - ti. nincsenek benne forradalmi gondolatok - de éneklését sok helyütt tüntetés követte. A nyilvános összejövetelek közül betiltásra Ítélték a zsolcai, golopi, tiszakeszi vadászatokat, , „ „ 40 mivel ezekről kedvezőtlen információkat kapott a helytartóság. Nagy szigorúsággal jártak el a működő, vagy megalakuló egyletek esetében is. A kutató számára igen hasznos iratanyagnak bizonyul az egyletekkel kapcsolatos vizsgálati anyag, mivel az alapszabály, a tagnévsor, a vezéregyéniségek jellemzése, a működés értékelése is megtalálható az iratokban. Az egyletek közül a helytartótanács a legnagyobb figyelmet a Rákóczi hamvainak hazaszállítására alakult "Rákóczi bizottmány" működésére fordí41 tóttá. Az egylet működésének betiltását nem tartotta szerencsésnek, de az aktív és a pártoló tagok névsorát, a tagok politikai állásfoglalásának elemzését, magatartásuk és vagyoni állásuk jellemzését kérte a megyéktől. Az egyletekben, társaságokban, összejöveteleken vezérszerepet játszó személyekre különös gondot fordítottak, így megtalálható az iratok között a főispán jellemzése Szathmáry Király Pálról. "Nagyméltóságodnak f.év jan. 21-én kelt 759/eln. számú magas intézvénye folytán Szathmáry Király Pál e megyei boldvai birtokos politikai magatartása személyisége valamint egyébb viszonyairól szerzett tudomásomat következőkben terjesztem elő: Szathmáry Király Pál mint egyszersmind Ungh megyei birtokos is 1848 előtt Ungh megyében megyei hivatalt viselvén s ez után ide Borsod megyébe átköltözvén itt az 1861. évi átalakulási időszakig minden jelentékenyebb politikai szereplés vagy a közügyekbei avatkozás nélkül, mint földbirtokos ma- gányzóskodott. Az 1860/1 évi időszak beálltával a megyei közügyek terére lépvén mint egyike a kormány ellenes párt zászlóvivőinek cselszövényei s pártoskodásai által saját érdekében népszerűségét annyira vitte, miként az 1861 évben, a hivataláról lemondani kényszerült akkori első alispán Bük 607
