Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye főispáni helytartójának iratai (1861-1865)
és hódoló leszek; levéltárnoki hivatalomban magamat a megyei kormányzó Ő Méltósága által ki bocsátandó utasításokhoz éa rendeletekhez képest hiven és szorgalmasan viselendem, minder» reám bizandó ügyeket leg jobb tudásom szerint lelki ismeretesen végzendem, a hivatalos titkot szentül meg örzendem, - valamint pedig jelenleg Ő Cs.Kir. Apostoli Felsége birtokainak határain belül, vagy kívül semmi titkos társaságnak, titkos szövetkezésnek tagja nem vagyok, úgy jövendőre nézve is magamat semmi ily nemű szövetségbe semmi szin alatt sem avatom Isten engem úgy segéljen, a boldogságos Szűz s Is- 24 ten minden Szente," A hivatali eskütétel sem zajlott le mindenütt incidens nélkül. A Galgócon történt rendbontásról így számolt be a szendrői járás főszolgabírája: "meglepetést okozott rám nézve az, hogy a szendrői járásnak úgyszólván legjelentéktelenebb, legkissebb községe, Galgócz ki nevezett elöljárói az eskü letételre meg nem jelentek, hanem az általam kinevezett biró Molnár János e- gyediil jelentkezett f.hó 23-án reggel azon hírrel hogy őt a község nem szeretvén, tegnapelőtt egybegyűltek a lakosok ön maguktól s valami Sebők Istvánt bírónak megválasztottak?!" A főszolgabíró a továbbiakban azt a benyomását is közölte, hogy az általa kinevezett biró maga sem akar hivatalba kerülni, A királyi biztos válasza egyértelmű utasítást tartalmaz: "a rakonczáskodó helység lakossait érzékenyen megbüntetvén, a biró megválasztást azon25 nal foganatosítsa és megeskettesse." Ami a községi elöljáróságok feladatait illeti, a szentpéteri járás szolga- birajanak jelentesebol erről is képét kaphatunk. Elsődleges feladat az a- dó beszedése, s mint korábban már láttuk, a járási székhelyre történő beszállítása. Az adóbeszedés alapja a gondos kimutatások készítése; a szolgabíró ezzel kapcsolatban a következőket írta: az elöljáróságot "szigorú felelősség terhe alatt oda utasítottam illetőleg köteleztem, hogy az 1860/61 évről hiányzó adó előirást tellyesitsék." A második feladat a községi vagyon saját kezelésének megszüntetése, árverés utján haszonbérbe adása és a bevételek elszámolása. Az elöljáróság parancsot kapott a községi utak és hidak kijavítására és karbantartására is. Ami a közbiztonsági és az egyéb igazgatási feladatokat illeti ismét a szolgabírót idézzük: "A biztonság tekintetéből a községi elöljáróságnak szigorú kötelességül tettem, miszerint az éjjeli őröket rendesen kiálütsák és járassák, a gyanús és útlevél nélküli idegeneket községükben meg ne szenvedjenek, az erkölcsiséget annyira rontó téli fonóházakat meg ne tűrjék s olly egyéneket, kik lopás, gyújtogatás, gyilkosság, vagy más bűntény miatt fenyitve voltak különösen szemmel tartsanak, s minden léptökre s tettökre felügyeljenek; - A tűz oltó szereket jó karban és kéz alatt tartsák, - Marhákat rendes marha levél nélkül se ne vegyenek sem vásárokra ne hajtsanak, sőt a mészárosoktól is a levá49Ö