Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA ARCHIVISTICA - Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye főispáni helytartójának iratai (1861-1865)

és hódoló leszek; levéltárnoki hivatalomban magamat a megyei kormányzó Ő Méltósága által ki bocsátandó utasításokhoz éa rendeletekhez képest hiven és szorgalmasan viselendem, minder» reám bizandó ügyeket leg jobb tudásom szerint lelki ismeretesen végzendem, a hivatalos titkot szentül meg örzendem, - valamint pedig jelenleg Ő Cs.Kir. Apostoli Felsége birtokainak határain be­lül, vagy kívül semmi titkos társaságnak, titkos szövetkezésnek tagja nem va­gyok, úgy jövendőre nézve is magamat semmi ily nemű szövetségbe semmi szin alatt sem avatom Isten engem úgy segéljen, a boldogságos Szűz s Is- 24 ten minden Szente," A hivatali eskütétel sem zajlott le mindenütt incidens nélkül. A Galgócon tör­tént rendbontásról így számolt be a szendrői járás főszolgabírája: "meglepe­tést okozott rám nézve az, hogy a szendrői járásnak úgyszólván legjelen­téktelenebb, legkissebb községe, Galgócz ki nevezett elöljárói az eskü le­tételre meg nem jelentek, hanem az általam kinevezett biró Molnár János e- gyediil jelentkezett f.hó 23-án reggel azon hírrel hogy őt a község nem sze­retvén, tegnapelőtt egybegyűltek a lakosok ön maguktól s valami Sebők Ist­vánt bírónak megválasztottak?!" A főszolgabíró a továbbiakban azt a benyo­mását is közölte, hogy az általa kinevezett biró maga sem akar hivatalba kerülni, A királyi biztos válasza egyértelmű utasítást tartalmaz: "a rakonczás­kodó helység lakossait érzékenyen megbüntetvén, a biró megválasztást azon­25 nal foganatosítsa és megeskettesse." Ami a községi elöljáróságok feladatait illeti, a szentpéteri járás szolga- birajanak jelentesebol erről is képét kaphatunk. Elsődleges feladat az a- dó beszedése, s mint korábban már láttuk, a járási székhelyre történő be­szállítása. Az adóbeszedés alapja a gondos kimutatások készítése; a szol­gabíró ezzel kapcsolatban a következőket írta: az elöljáróságot "szigorú fe­lelősség terhe alatt oda utasítottam illetőleg köteleztem, hogy az 1860/61 év­ről hiányzó adó előirást tellyesitsék." A második feladat a községi vagyon saját kezelésének megszüntetése, árverés utján haszonbérbe adása és a bevételek elszámolása. Az elöljáróság parancsot kapott a községi utak és hidak kijavítására és karbantartására is. Ami a közbiztonsági és az egyéb igazgatási feladatokat illeti ismét a szolgabírót idézzük: "A biztonság tekin­tetéből a községi elöljáróságnak szigorú kötelességül tettem, miszerint az éjjeli őröket rendesen kiálütsák és járassák, a gyanús és útlevél nélküli idegeneket községükben meg ne szenvedjenek, az erkölcsiséget annyira rontó téli fonóházakat meg ne tűrjék s olly egyéneket, kik lopás, gyújtoga­tás, gyilkosság, vagy más bűntény miatt fenyitve voltak különösen szemmel tartsanak, s minden léptökre s tettökre felügyeljenek; - A tűz oltó szereket jó karban és kéz alatt tartsák, - Marhákat rendes marha levél nélkül se ne vegyenek sem vásárokra ne hajtsanak, sőt a mészárosoktól is a levá­49Ö

Next

/
Oldalképek
Tartalom