Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
1957-től a rendezési munka elsősorban az 1. raktárhelyiségben lévő kerületi iratanyag végleges helyének kialakítására irányult. A munka sok időt emészetett fel. Mert a rendezettnek vélt irattárrészekről többnyire kiderült, hogy összekeveredett állapotban vannak. 1957-ben 84 csomót rendeztek ősz- sze, végül 1958-ban fejezték be teljesen a munkát. Ezzel alakult ki az l. raktár végleges rendje (ma a "Zsoldos szoba"), s kezdetét vehette a 2. és 3. raktárakban lévők elrendezése. Becsomózták a korábban bekerült egyházközségi levéltárakat, köztük Sátoraljaújhelyét, Sárospatakét és Bod- rogkeresztúrét 1961-ben. Két évvel később 1963-ban a 2. raktárban 16 fm- nyi raktári állványt szereltek be, ahová a kollégium anyagának rendezett 18i részét állították fel. így nyerte el egységes formáját a 2. raktár is, ahol 1615-től tárolták a sárospataki főiskola (kollégium) iratait. Innen kapta "A kollégiumi szoba" elnevezést. A legtöbb gondot a 3. raktárhelyiség jelentette. Míg az előző szobában egy fondképző lezárt (megszűnt) anyagát helyezték el, addig itt állandó gyarapodásra kellett számítani. 1960-tól kezdték az ún. átcsoportosítást, új rend formálását.182 Az ömlesztett állapotban bekerült, és az időközben rendezett egyházmegyei levéltárakat ide sorozták be: a tornai, abaúji, alsóborsodi és zempléni archivumokat. Ezek folyamatosan gyarapodtak. Például 1961-ben újabb abaúji anyagot szállítottak be ( 1953-as időhatárral), a 70. „ . . 183 különböző irattári egyseget a régebbiekhez csatoltak hozza. Az egyházmegyei levéltárak mellé ide kerültek az egyházközségiek is. Az I96l-es jelentésben olvashatjuk: "A levéltári anyag elhelyezése tekintetében III. számú raktári helyiségünkben történt a legszembetűnőbb változás, melyet főként a miskolci egyházközségi anyag átvétele és a szekrények tetején elhelyezett anyagok egyre nyilvánvalóbb kezelhetetlensége miatt , 184 kellett létrehoznunk." Még e raktári egységben alakították ki a folyamatosan gyűjtött család- történeti levéltárak helyét. Például 1959-ben három családi letéttel gyarapodott a levéltár: a Vay család golopi anyag töredékével, Kimer A. Bertalan és Bethlen Pál dr. személyi és családi irataival, összesen mintegy 6 fm terjedelemben. Mindhárom anyag a családok illetve a letétbehelyezők sárospataki kapcsolatai révén kerültek ide. Mindegyiküknek van egyházi illetve iskolai vonatkozása. Ezeknek a levéltáraknak a szerzeményezésében kimagasló szerepe volt Ujszászy Kálmán gyűjteményi igazgatónak. Időközben Román János nem tévesztette szem elől az irattermelő szervek ellenőrzését sem. 1959-ben az egységes iratkezelés megvalósítása érdekében egy 20 oldalas "Megjegyzéseket" szerkesztett és küldött szét az , , 185 egyházmegyék és községek hivatalaihoz. A "Megjegyzések" megszületésében elsődleges szerepe lehetett a ki460
