Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
így valószínű, hogy a krónikában említett Bors a Miskolc nemzetség Őse 228 volt. A nemzetség temetkezőhelye a Miskolctól kb. 2,5-3 km-rel délnyugatra fekvő tapolcai Szt.Péterről elnevezett bencés monostor lett, amelyet a Miskolcok egy melegvíz forrás és talán egy pogány kultuszhely mellett való, „ „ 229 szinuleg meg a XII. sz. közepe előtt nemzetségi monostorként alapítottak. A Miskolcok birtokközpontjának pontos helyét nem ismerjük, talán Miskolcon 230 ' , . lehetett. Érdekes egy 1219-es adat. Nyíri izmaeliták (azaz nyírségi mohamedán kereskedők) lopással vádoltak sajóvámosi lakosokat, köztük a Mis231 kolc nemzetség tapolcai monostora jobbágyait. A Vámos helynév vámszedésre utal, és valóban ez a hely két fontos út találkozóhelyén keletkezett: a Saj óvölgyből északra a Boldvavölgybe, valamint a Miskolcról (és Tapolcáról) Szikszóra (és innen Kassára és Lengyelországba) vezető utaknáí?32 Vámos kb. 12 km-re fekszik Miskolctól északkeletre. Miskolc körzete tehát már a tatárjárás (1241 ) előtt távolsági kereskedők által frekventált terület volt. Károly király 1312-ben a Miskolc nemzetségtől hűtlenség miatt elkobozta birtokait és Szécsi Miklós fiainak adományozta. 1320-ban újra nekik adta 233 Miskolc, Csaba és Mályi birtokokat. A Miskolcok még több mint egy évtizedig pereskedtek jogaikért, de végül a Szécsiek hatalma megszilárdult. Ek234 kor már jelentős hely Miskolc, mert 1327-ben 50 nemest tartottak itt fogva. Amikor Lajos király 1360-ban megerősítette a Szécsiek birtokosztályát, akkor Miskolcot "villa maior"-nak nevezte, és piaci vámjáról is megemlékezett. Miskolc tehát már jelentősebb, úgy látszik vásárjoggal is rendelkező falu ek- kor. A Szécsiek 13 64-ig maradtak Miskolc (és a tapolcai apátság kegy- urasága) birtokában. A király ekkor az időközben királyi kézre került Diósgyőr várához csatolta Miskolcot, és más Borsod megyei birtokokat, a Szé236 ' ősieknek másutt adott cserébe javakat. így Miskolc a tőle kb. 3 km-rel nyugatra fekvő diósgyőri vár tartozéka lett, és maradt évszázadokon keresztül. A királyi birtoklás jelentős fordulópont a város történetében. Ezt mind az írott, mind a régészeti források igazolják. Különösen jelentős eredményekre vezetett az ún. Sötétkapu melletti ásatás. Itt egy délkeleti irányból a Szinva folyón keresztül vezető út éri el északon a többé-kevésbé kelet-nyugati i- rányú későbbi miskolci főutcát, (ma Széchenyi utca). A Sötétkapu tehát i- gen jelentős topográfiai csomópont. Az ásatások igazolták a terület őskortól fogva lakott voltát, de azt is, hogy a magyar honfoglalást közvetlenül megelőző időben is állott már itt épület. Erre utalnak paticsomladékok, tüzelőhelyek és cöloplukak, a kerámia pedig a VIII-IX. sz.-ra datálja. A magyar honfoglalás és a tatárjárás között X-XI., majd XIII. sz.-ra tehető két- osztatu paticsházak épültek. Az utóbbit tűz pusztította el, valószínűleg a ta35
