Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
li 144, Zemplén megye 117, Abaúj 67, Szabolcs 43, Borsod 31, Szatmár 11, Bereg 11, Gömör 2, Heves 2, Nógrád 1, Hajdú 1, Budapest 4 tanulót küld Sárospatakra, 28 Csehszlovákiából, 1 Romániából, 1 Ausztriából és 1 az USA- ból érkezett. A sátoraljaújhelyi gimnázium tanulói közül helybeli 259, zempléni 60, a- baúji 4, borsodi 3, szabolcsi 2, budapesti 4, kecskeméti 1. csehszlovákiai 33, romániai 2 tanuló. A Sárospataki Református Theológiai Akadémia 57 hallgatója Észak-Ma- gyarországról érkezett. Losoncon a felvidéki református lakosság új theológiai akadémiát nyitott, ez leszűkítette, korábbi területi kapcsolatait. A megye çgyetlen gazdasági szakiskolája a tarcali borászati és szőlészeti szakiskola. Tanulólétszáma alacsony, Tárcái tájékoztató lapja nem tünteti fel. A magasabb szintű oktatási intézmények területi kapcsolatrendszerének rövid áttekintése alapján megállapíthatjuk, hogy az oktatási kapcsolatok nem alakítanak ki homogén, egybefüggő területeket. A magasabb szintű iskolák jelenléte befolyásolja a települések településhálózati státusának alakulását. 5. ábra 7. A kereskedelmi ellátottság és településközi kapcsolatrendszere A kereskedelmi funkciót korábban is, ma is a városok (centrumok) köz- pontosultságának reprezentánsaként értelmezik a településekkel és a településhálózattal foglalkozó tudományok. A két világháború közötti időszakban a kereskedelmi földrajz és a köz- gazdaságtan általános problémája, hogy nincsenek megbízható adatok a kereskedelmi forgalom településenkénti nagyságáról, területi kapcsolatairól. Ezért közvetett adatok segítségével próbálják feltárni a kereskedelmi köz, , , . .. 17 pontokat, es megállapítani a kereskedelmi vonzáskörzeteket. A tájékoztató lap 4 kérdése foglalkozik a kereskedelem problémáival. A _ kérdések a község állandó piacára, piaci gravitációs központjára, a községben tartott vásárokra és a kereskedések számára és jellegére vonatkoznak. A kérdések - és a válaszok - nem teszik lehetővé a forgalom nagyságának elemzését, de lehetővé teszik az egyes centrumok kereskedelmi intézményhálózatának mennyiségi és minőségi vonatkozásainak kutatását. A forrás legnagyobb értéke e tekintetben, hogy lehetővé teszi a piaci gravitációs viszonyok feltárását, tehát az egyik legfontosabb mozgásforma területi rendszerének megismerését. A 6. ábra Zemplén megye településeinek kereskedelmi intézményhálózatát és a községek piaci gravitációs kapcsolatait mutatja. A piaci gravitációs viszonyokat a közigazgatási területbeosztáshoz viszonyíthatjuk, azzal ütköztethetjük a legszemléletesebben. 375
