Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
Járási szinten szembetűnő, hogy a települések piaci központja és járás- székhelye nem esik egybe. A piaci vonzásterületek néhol erősen eltérnek a járás területétől. Riese csak a járás kisebb része számára jelent piaci és kereskedelmi központot. A sárospataki járáson belül Tolcsva egyértelműen kialakította a maga domináns piaci vonzáskörzetét. A tokaji járás fejlett mezővárosai önálló központok, illetve belső forgalmuk a meghatározó. A szerencsi járáson belül Mád, Tállya önálló körzettel rendelkezik, bár Mád Szerencshez, Tállya Szerencshez és Abaújszántóhoz gravitál. A szerencsi járás Hernád menti települései nem rendelkeznek helyben piaccal. Megyehatár mentén, ill. a településhálózat hierarchia rendszere következtében előállott ütközés a közigazgatási területbeosztás és a piaci kapcsolatok között elég gyakori. A Bodrogköz K-i községei ( Zemplénagárd, Révleányvár) teljes egészében PCisvárdához gravitálnak. Az egész ricsei körzetet, magét Ricsét is, szoros szálak fűzik Kisvárdához, Sátoraljaújhely piaci hatása csak Nagy- rozvágyig érvényesül. Cigánd első helyen Sárospatakot, második helyen Sátoraljaújhelyt és végül Kisvárdát jelölte meg gravitációs központjaként. A szerencsi járás Hernád menti része teljes egészében Miskolchoz gravitál piaci tekintetben. Néhány község alacsonyabb szintű, rendszeresen felkeresett piaci központja Szikszó, ill. Ónod. Szerencs magasabb szintű gravitációs piaca Miskolc, Tárcáié Nyíregyháza és Miskolc. Ez összefügg az értékesítés nagyobb biztonságával, a fizetőképes kereslet nagyságával és a környék eltérő termelési struktúrájával. A bolthálózat mennyiségi, minőségi és főleg szakjelleg szerinti megoszlásának vizsgálatára kevesebb a lehetőség. Az ábrán feltüntetett településeken legalább érzékelhetően megkezdődött a bolthálózat szakosodásának folyamata. Erőteljesen kiemelkedik e tekintetben Sárospatak, Tokaj, Szerencs és nyilvánvalóan Sátoraljaújhely. 8. A települések kisipari ellátottsága és a kisipar ágazati strukturáltsága A településhálózat funkcionálása, a települések között létrejövő gazdasági, ellátási kapcsolatok alakulásában jelentős szerepet játszik a szolgáltató kisipar. A kisipar szorosan kötődik a lakosság életfeltételeihez, személyi, gazdasági, fogyasztási szükségleteihez. Az ágazatilag sokszínű kisipar teljeskörű települési szintű vizsgálatára nyújtanak lehetőséget a tájékoztató lapok. A kisipar központokat szemléltető 7. ábra a kisipar szerepét az ágazati differenciáltság alapján jelzi.18 A Bodrogköz településeiben a kisipar nem differenciálódott ágazatilag, csak az alapvető iparok (kovács, cipész, szabó, kerékgyártó, kőműves) található meg a településekben. A Hegyalja tele- 376