Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása

hanem a járás útján érintkezik. A járásszékhely tehát ténylegesen a községek közigazgatásának központja,

Zemplén megye járási igazgatási rendszerében a határváltozás komoly változásokat eredményezett. A sátoraljaújhelyi járás töredékére csökkent minden tekintetben. A Bodrogköz É-i részének gazdasági és igazgatási központja Csehszlovákiához került, a Magyarországon maradt rész igazgatási és ellátó központ nélkül maradt. A járási igazgatási feladatok megoldására először Pácinban szolgabírói kirendeltséget hoztak létre, majd a bodrogközi járás székhelye Riese lett. Riese korábban nem emelkedett ki a bodrogközi települések közül, sem gyógyszertára, sem orvosa nem volt, 1925-ben kezdődik meg ezeknek az áthelyezése Zemplénagárdról Ricsére. Cigánd még 1925-ben is szinte minden vonatkozásban fejlettebb, mint Riese.

1925-re még nem épültek ki Ricsén a járási területbeosztásra általában ráépülő szakigazgatási funkcióik. Járásbírósági illetékességi tekintetben a bodrogközi járás területe megoszlott a sárospataki és a sátoraljaújhelyi járásbíróság között. K-isrozvágy, Nagyrozvágy, Karcsa, Pá.cin a sátoraljaújhelyi, a többi község a sárospataki járásbíróság illetékességi területéhez tartozott. A sárospataki adóhivatal.hatásköre az egész bodrogközi járásra _ kiterjedt, de pl. a járási állatorvos nem Ricsén, hanem Nagyrozvágyon lakott.

A lassan meginduló építkezések, a hivatalok fokozatos kialakulása, fel- töltődése kisebb - különösen menekült tisztviselők - bevándorlással járt e- gyütt, rövid idő alatt 500 fővel nőtt az új járásszékhely lakossága.

Az elnyomó jellegű rendészeti feladatokat a csendőrség látta el 1925- ben. A csendőrség szervezeti rendje nem igazodott az általános közigazgatási beosztáshoz sem a szintek számát, sem a területi beosztást illetően. A csendőrőrsök és illetékességi területük nem fedik a közigazgatási beosztást. Az olaszliszkai csendőrőrs illetékességi területe kiterjedt a sárospataki járás 4 községére, a lukai (Bodroghalom) csendőrőrshöz tartozott a sátoraljaújhelyi járásból Karos.

A 3. ábra egyértelműen mutatja ezeket az eltéréseket, s egyben azt is szemlélteti, hogy még az erőszakszervezet területi rendje sem tekinthető teljesen racionálisnak.

5. Az egészségügyi intézményhálózat és ellátás településközi kapcsolatai

Az egészségügyi ellátás területi rendszerének kialakulása politikai, szervezeti és ellátási kérdések ütközése mellett, de adminisztratív eszközökkel erősen befolyásolt módon rpent, végbe és alakult át időnként. Orvosi állások szervezése, ill. orvosi körök alakítása, gyógyszertárak nyitása a vármegyei előterjesztés mellett miniszteri engedélyhez volt kötve.

1925-ben még mindig az 1908. évi XXXVIII. te. az egészségügy szervezéséről szóló törvény volt érvényben. Ez kötelezte az 5000 főn felüli és 372