Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
megyeszékhely községeket községi orvos tartására, ill. a kisebb lélekszámú, községek orvosi körökké való szervezéséről intézkedett. Okleveles bába fogadásához 1500, gyógyszertár felállításához általában 8000 lakos ellátásának, kiszolgálásának lehetőségét tartották szükségesnek. __ A népjóléti miniszter 1925-ben javasolta a törvényhatóságoknak, hogy vizsgálják felül az 5000 fős orvosi körzeteket, mert ezek túlságosan nagyok, 13 nem lehet így ellátni a falusi lakosságot. _ Zemplén megyében 1925-ben összesen 71 orvos - ebből 7 községi és 12 körorvos -, 96 okleveles és 17 másodrendű képesítéssel rendelkező bába, 26 gyógyszertár, 5 kórház (424 kórházi ággyal) látta el a lakosságot. Az adott időszakban a szülésznők az egészségügyi ellátás fontos, kulcspozícióját töltötték be. A szülésznők általában községi alkalmazottak, kevés a megyében a szülésznői körzet (körbába). A megye községei közül Cséke, Sára, Pelsőberecki, Alsóregmec, Mátyásháza, Vily, Sóstófalva nem rendelkezett csak szülésznővel. A községi, ill. körorvosi körzetek aránytalanok. A Bodrogköz 3 orvosi körzete kevés a jelentős külterületi népességgel is rendelkező terület ellátáshoz. Aránytalanul nagy orvosi körzet alakult ki Sárospatak körül (Az egyik orvosi körzet székhelye Bodroghalász, de a körorvos Sárospatakon lakik.) Ugyanilyen nehezen ellátható körzet a tolcsvai. A tokaji járás községeinek orvosi ellátása minden tekintetben a legkiegyensúlyozottabb. A gyógyszertárak területileg arányosan helyezkednek el. A tájékoztató lap a "legközelebb levő" gyógyszertárat tudakolja, a lapokon és a 4. ábrán is "rendszeresen igénybe vett" gyógyszertár szerepel. '.Több helyen átfedés van az orvosi kör és a gyógyszertár vonzáskörzete között, de néhány helyen eltérés van. Ebben az esetben az orvosi kör kialakítása tekinthető hibásnak. (Pl. Károlyfalva Sárospatakhoz tartozik orvosi tekintetben, gyógyszertárat Sátoraljaújhelyen veszik igénybe, általános gravitációs viszonyai is Sátoraljaújhelyhez kapcsolják.) A Statisztikai Évkönyvben szereplő 5 kórház tulajdonképpen csak elvileg létezik.1^ Sem a sárospataki "Pőiskolai Kórház", sem a járvány kór házak nem_ igazi kórházak. A megye egyetlen - országos viszonylatban is jelentős - kór15 * ,, háza Sátoraljaújhelyen van. A kórház egyes osztályai eltero jellegű területi kapcsolatokkal rendelkeznek, de alapvetően az egész vármegyéből, sőt az elszakított területekről is fogad betegeket. A bodrogközi járás községei közül Ze mplénagárd, Révleányvár Kisvárdát, Cigánd Kisvárdát és Sá.toraljaújhelyt jelölte meg "legközelebbi" kórházként. A Szerencstől D-re eső területek Miskolcot, ill. Tárcái és Tokaj Nyíregyházát és Sátoraljaújhelyt jelölték kórházként, s nyílván ez általában kifejezi a települések kórházi gravitációs viszonyait is. 373
