Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
4. A községek köz- és szakigazgatási területbeosztásának rendszere A közigazgatás településközi kapcsolatformáló hatása és szerepe több síkon vizsgálható. Legfontosabb településközi hatása, hogy a lakosság mozgását bizonyos tekintetben a közigazgatási beosztás- és központrendszernek megfelelően meghatározza. A települési szintű űn. helyhatósági igazgatás változatos igazgatási formákat, ill. sajátos településközi kapcsolatokat hívott életre. A településhálózat fejlettsége, nagyságrendi tagozódása, gazdasági lehetőségei bizonyos fokig visszatükröződnek a közigazgatási területszervezés alakulásában és 1925. évi állapotában. A Bodrogköz kisebb és nagyobb településeinek igazgatása elsősorban körjegyzőségi keretek között történik. A Hegyalja és a szerencsi járás községei közül a nagyobb, ill. fejlettebb, erősebb községek nagyközségi keretek között önállóan látják el közfeladataikat. Egyes esetekben a település nagysága és a nagyközségi státusz látszólag nincs szinkronban (pl. Vámosújfalu lakossága 640 fő, mégis nagyközség, szemben a Bodrogköz 1500 főt meghaladó kisközségeivel.) E sajátosságok csak a fejlettebb gazdasági struktúra, a korábbi önkormányzati hagyományok alapján érthetők meg. Sajátos igazgatási és településhálózati kapcsolat alakult ki Gesztely nagyközség és Hernádkak kisközség között. Hernádkak kisközséget közigazgatási tekintetben Gesztely nagyközséghez osztották be, Gesztely nagyközségi státuszának érintetlenül hagyása mellett. Ez a kapcsolat majdnem teljes integrációt jelent a két település között. Speciális körjegyzőségi igazgatási megoldás jött létre Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város és Sárospatak nagyközség körül. A körülöttük elhelyezkedő 3-3 település körjegyzőségi igazgatása Sátoraljaújhelyről és Sárospatakról történik a várostól, ill. a nagyközségtől független, de ott székelő körjegyzőségek útján. A 2. ábra a települések jogállását és a közigazgatási területbeosztás rendjét mutatja. A települések általános közigazgatási beosztásai közül a járási és a megyei beosztás fontos. Az országgyűlési választókerület és a törvényhatósági bizottsági választókerület nem jár igazi, szoros településközi kapcsolatokkal. (Másrészt a Bodrogköz É-i részén több településnek még 1925- ben sem volt meg az új országhatárokhoz igazodó törvényhatósági bizottsági választókerületi beosztása.) A járás 1925-ben nem önkormányzati közigazgatási egység, hanem a vármegye területi alfelosztása, az élén álló főszolgabíró a vármegye kihelyezett szerve. A vármegye csak a rendezett tanácsú városok fölött gyakorolja közvetlen fennhatóságát. A községekkel elsősorban nem közvetlenül, 371
