Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
község jelenlegi népessége kb. 1650-re tehető. Ugyanezzel az indoklással - hiszen a helyzet és a körjegyző azonos - Luka (Bodroghalom) 250 fővel szaporodott, s 1925-ben kb. 1600 fő.) Néhány község adatai erősen eltérnek az 1920-as népszámlálás adataitól, de nem utalnak az eltérések okaira, vagy az adatok forrásaira. A nemzetiségi rovat kiállítása problémás. Hercegkút s néhány más község nem ad választ a nemzetiségek számára, másutt ( Kisrozvógy, Nagy- rozvágy) a zsidókat nemzetiségként tüntetik fel, s több helyen nem jelzik a néhány fős nemzetiségi lakosságot. A vallási megoszlással foglalkozó adatok pontosabbak és hitelesebbek. Elég sok helyen itt is eltérés van az összes népességszám és a részadatok között. Erdőbénye esetében 200 fővel kevesebb a részadatok összege, mint a főösszeg. A 2. táblázat a községek népességét és a népesség vallás szerinti megoszlását közli. Megítélésünk szerint a közigazgatási tájékoztató lapok egyik értékes a- datanyaga a népesség településen belüli eloszlását feltáró válaszok. Az 1920-as népszámlálási kötet csak az 50 főt elérő külterületek adatait közli. A belterületi - külterületi lakosság száma és aránya egyszerre gazdasági-gazdálkodási, települési, társadalmi, ellátási kérdés. Területileg szemlélve a külterületi népesség számát és településen belüli súlyát megállapíthatjuk, hogy a Bodrogközben általában magasabb, a Hegyalján alacsony, a Hernád mentén a D-i településekben alacsony, az É-i részen magasabb, a Zemplénihegység területén minimális a külterületi lakosság száma és aránya. A tulajdon- és birtokviszonyok alapján szemlélve a külterületi népesség számát és arányát, csaknem teljesen egyértelmű, hogy magas a külterületi népesség száma és aránya a bodrogközi és a Hernád menti nagybirtokokon, alacsony az egyéni, kis- és középbirtokokon. Egyértelműen kirajzolódik ez a külterületeken feltüntetett épületállományból. Sok a cselédház, 1 házban néhol 40-50 lakrésszel. Alig jelennek meg önálló paraszti tulajdonban lévő tanyák. (Településenként elemezve is egyértelmű a tulajdonviszonyok és a külterületi népesség magas számának összefüggése. Bodrogolaszi - Bodrogközben fekvő - Vilma tanya majorja 120 cselédnek ad munkát és szállást, a Lónyay birtok települési-gazdasági elkülönülését elősegíti az önálló tanyai iskola is. Ezzel szemben a szőlőhegyek mindössze 2 család él.) Zemplénagárd. adatlapján egyértelműen megfogalmazódik ez a településitárs ad almi-gaz das ági-gazdálkodási és tulajdonviszonyok alapján kialakuló egyértelmű különbség: "Birtokosok és földműves napszámosok, valamint iparosok és kereskedők a község belterületén, mezőgazdasági cselédek tanyákon". 1. ábra. 370
