Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
A történeti leíráshoz felhasznált forrásmunkák köre szűk; általában kimerül a Borovszky-féle monográfia használatával, s néhány esetben, általánosságban, "a vármegyei levéltár szerint" forráshivatkozással. Kevés jegyző használta fel pl. a helyi források adta lehetőségeket. Cigánd lapján hivatkozik a helyi jegyző "a ref. egyháznál elfekvő régi jkvi iratok"-ra. Néhány esetben országos történeti összegzés szerepel forrásként. Monok község adatlapjának történeti részével érdemes részletesebben foglalkozni. "A község nevét Jászay Pál a Magyar Nemzet nagyjai c. művében kun eredetű szónak tartja ős Monok nevű kun vezértől származtatja. A község 1392. évben már fennállott." Az elnagyoltság és érdektelenség annál is szembetűnőbb, mert 1926-ban megjelent a monoki lelkész - Hegyaljai Kiss Géza - történeti műve Monokról. A művet ismertető Zemplén megyei levéltáros joggal jegyzi meg ismertetésében: "Monok Történetét beérdemesítettük a vármegyei levéltárnak hozzá legillendőbb helyére, t.i. az "Adattár" c. legújabb gyűjteménybe, hol a jelenkori monográfus csak ennyit tudott a nagy és szépmultú Monok történetéből a "tájé, 12 koztato lap"-ra feljegyezni: "A község 1392. évben már fennállott." Egyértelmű, hogy a monoki jegyző, még a közismert, állandóan publikáló helytörténészt sem kérdezte meg a tájékoztató lap kitöltése előtt. Összességében a tájékoztató lapok történeti anyaga Zemplén megyében nem képviselt igazi értéket. 2. A községek földrajzi leírása A községek földrajzi leírásával foglalkozó rész főleg topográfiai leírást ad. A községek területének művelési ágak szerinti megoszlását bemutató a- datok értékesek, általában pontosak, bár 2 település adatai nincsenek kitöltve, s néhol (pl. Hercegkút) összeadási probléma van. Az adatok legnagyobb értéke, hogy egybevethetők, összehasonlíthatók az 1935. évi nagy mezőgazdasági összeírás adataival, s így települési szinten folyamatelemzésre alkalmasak. Ugyanakkor az 1. táblázat azt is jelzi, hogy a kitöltési pontatlanságok miatt pontos területi összegzést és elemzést nem végeztünk. 3. A községek népességi viszonyai A községek népességi viszonyainak leírásakor több helyen értelmezési probléma van. A községek döntő része - a belügyminiszteri rendeletnek megfelelően - az 1920-as népszámlálás adatait tüntette fel. Kisebb részükben e mellett utalnak az 1925-ös adatokra is (pl. Riese: az 1920. évi népszámlálás tv szerint 2025 fő, amióta járási székhely lett, 500 lélekkel szaporodott. Vajdácska: miután a kivándorlás az amerikai bevándorlás korlátozása miatt minimális lett, a természetes szaporodás 1920 óta több mint 200 lélek, így a 369
