Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
lom sem mutat korábbi részleteket, noha a szentély és a hajó tengelye eltér , 213 egymástól. A templom és mellette a kolostor a XV-XVI. sz. fordulóján épült. Legfeljebb a templom tengelyének eltérése alapján lehetne korábbi építményre következtetni. Az minden esetre furcsa lenne, hogy egy Bátorhoz hasonló gazdasági jelentőségű helynek ne lett volna sem koldulórendi kolostora, sem ispotálya. A kolostor különben a két "corporalis platea" közti háztömbben foglal helyet, és nem közvetlenül a város szélén, bár annak közelében. Ez is inkább korábbiságra utalna. Itt is ásatásokra lenne szükség. Nem ismerjük Bátor XIV. századi várának helyét. A plébániatemplommal szemben keletre eső telkeken az ásatások feltártak egy a jelek szerint U alaprajzú kastélyt. A régészeti adatok alapján ennek építése azonban csak a XV. század214 „ „ 215 ra tehető. XV. századi leletanyag is alig került elő. A kastély elhelyezkedése a város szélén a várnak is megfelelhetne, ezt azonban a régészeti adatok inkább cáfolják. A valószínűleg rövid idő alatt elpusztult várat váltja 2i f. fel közel egy évszázad múlva az új kastély. A szakirodalom általában tipikus mezővárosként tárgyalja Bátort. A városias jelleg mellett szól utcahálózata és kereskedelmi jelentősége, hiszen á- rúmegállítójoga mellett évi és heti vásárjoga volt, lakói pedig messzi vásárokat is felkerestek. Kézművessége sem lehetett fejletlen. Sok mészárszéke „ „ 217 volt, és mar a XIV. sz.-ban is élt ötvös a helységben. Mas ke z műves ad a21Ő tok is maradtak fenn. Koldulórendi kolostora - bár ez esetben csak késői,- valamint az innen külföldi egyetemekre járók száma alapján is jelentősebb településnek látszik. Ez utóbbiak viszont legalább is a középkor végén Gyöngyösnél jelentéktelenebbnek mutatják. 1440 és 1514 között kilencen jártak külföldön, (l Becsben, 8 Krakkóban.) így az egyetemre járók száma alapján a 219 112-126. helyet foglalja el az országban. Sajnos, a gyéren fennmaradt forrásanyag nem engedi meg, hogy Bátor kétszáz éves középkorvégi fejlődésében fázisokat különböztessenek meg. Valami keveset mégis tudunk mondani. Bátort a XIV. sz.-i oklevelek többnyire possessio-nak nevezik, így a két felosztó oklevél is. Ez a szó ekkor már általában, de az idézett két oklevél220 ben konkréten is falut jelent. Oppidum elnevezese csak a XV. szazadban 221 válik általánossá. Nyírbátor tehát a XIV. sz.-ban városias utcahálózata, vásárai, árumegállapítójoga és egyéb kiváltságai ellenére falu maradt, a földesúri hatalom gátolta jobbágyai önkormányzatát. Az 1330-as kiváltság is legalább annyira, ha nem jobban szolgálta a földesúri család, mint jobbágyai érdekét. Bátort két tényező fejlesztette városiassá: a közlekedésföldrajzi adottság, valamint a földesúri birtokközpont. Ez utóbbi azonban egy bizonyos ponton túl már akadályozta a fejlődést. Később, a XV. században, mint oppidum sem élvezhetett különösen jelentős kiváltságokat. Jellemző a bátori magisztrátusnak egy 1522-es oklevele. A szokott egy bíró és 12 (vagy 6) esküdt33
