Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Viga Gyula: Történeti-néprajzi adatok a Keleti-Bükk falvainak erdőléséhez
A számadat következetes arányai jelzik, hogy az erdöhivatal - a tudatos erdőgazdálkodás részeként - gondosan számolt a legelők eltartó-képességével. Számos adat utal arra, hogy a Bükk falvaiban a XIX. század második felében még általános gyakorlat volt a sertések makkoltatása, s az őszi legelők jelentős részét a makkos erdők adták. 1869 augusztusában, a már említett szentlélek! pagonyban, a következő makkos erdőket jegyzik fel az ő- szi legeltetés céljából:^ erdőség megnevezése sertés ár/db pénzösszeg Fehérkő, Szeleta, Lencséstó, Deménypatak 6o 2 120 Ft Háromkut, Sólyomkut, Odvaskő, Szentlélek, Forrásnyak, Vereskő, Nyárujhegy, Kis110 2 220 Ft Csipkés árnyék Jávorhegy árnyék, Sebesviz oldal, Jávorhegy verő és kút 4o 2 00 o Ft Kiskőrös, Nyavalyás, Szentistván, Létrás, Szentistván verő 120 2 2k0 Ft Győri Kurtabérc, Nagydél árnyék, Lusta, Kisdél alja, Kerekhegy, Dubczina 70 2 o-cf H Ft összesen koo sertés O O 00 Ft 1871 őszén az alsóhámori erdőgondnokság területén 980 db sertést makkoltattak, egyenként 2 Ft-ért. Az uradalom maga is gyujttette a makkot 35-60 77 kr-os napszamberert. Bár az őszi legelők számadásai elsősorban a sertésekről adnak számot, vannak adatok, amelyek az őszi juhlegeltetésre, minden bizonnyal makkolta- 78 tásra utalnak. 1869. november 3-án az erdőhivatal figyelmeztet egy Czifra nevű bacsót, hogy csak a bérelt erdőrészen (Jávor hegy-ár nyék, Sebesvizoldal, Jávorhegy és Jávorkút) hajtsa állatait, s ne legeltessen a bérbe nem 79 , „ vett erdőrészeken. Úgy tűnik azonban, hogy az uradalomnak és az erdohivatalnak a juhászokkal lényegesen több gondjuk volt, mint a többi pásztorral s a juhászatot a XIX. század folyamán már erőteljesen igyekezett kitiltani a Bükk erdőségeiből. Erre utal a diósgyőri úriszék 1853-ban kelt fel80 jegyzése, melyet - indokolása miatt - érdemes részletesen idézni: "1853-ik Év Sz.Mihály hava 22-én s azt követő több napokban folytatva tartott Úri Törvény Széki határozat által a Diós G-yőri lakosoknak ÍOO darab fejős Juh tartása a' helybeli fürdőt látogató betegek tekintetéből, hogy tudni illik azok zsenditzével savóval s tejjel illendő árön elégségig ellátat- hassanak, ideiglenesen engedtetvén csak meg - miután ebbeli engedély szüksége a Diós Győri fürdő Haszonbérlőjének az elöljárók által is igazolt abbeli bizonysága szerint, hogy a fürdőt látogató betegek, mondot tej féléket 354
