Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista

marty munkáival ismerkedett meg. Különösképpen a Zalán futása köthette le érdeklődését, s állandóan forgatja kora magyar folyóiratait, szépirodalmi kiadványait, a Kritikai Lapokat, a Tudományos Gyűjteményt, a Hébét, az Athaeneumot, a t'igyelmezőt, az Aurorát. Megfelelő tájékozottságot szerzett a világirodalomban is. Ismeri Walter Scottot, Lafontaint, Kotzebue-t, Moliére-t Blumauert. (I. 8 a) 1838-ban tovább bővíti irodalmi ismereteit: Kisfaludy Hunyadi Jánosával, Buday Ézsaiás Magyarország históriájával, Péczely Magyarok történetével. Olvas azonban ebben az esztendőben is Jósikától^ Fáy- tól. Az európai irodalomban való tájékozottsága érdekében Kazinczy Cicero- fordítását, Shakespeare Velencei kalmár, Macbeth című drámáit. A tudományos ismeretterjesztő irodalom köréből a már említett történettudományi tanulmányokon kívül a neveléstudományi, az egészségügyi és erkölcstani könyvek kötik le érdeklődését. "Mindezeket - írja az 1838-ban elolvasott könyvek listája után - kivévén a két utolsót Miskolczon olvastam ’s leginkább az iskolai könyvtárban." (I. 11/2 a)

Késmárki esztendeje alatt rendszeresen forgatta az Athaeneumot, a Fü— gyelmezőt és a Jelenkort. (I. 25 b) Újabb és újabb munkákat olvasott el ebben az esztendőben is Kisfaludy Károlytól, Jósikától, Tóth Lőrinctől, Tes- sedik Sámueltől. Lassanként kora legjelesebb magyar íróival megismerkedhetett, tanulhatott tudós kortársai históriáiból, ismeretterjesztő munkáiból. Nem is ok nélkül jegyzi meg 1839-ben pesti hónapjai alatt: "A1 magyar irodalmat ismergetni ezen idő tájban kezdvén, íróink jelesebbjei iránt hő tisztelet gerjedt keblembe, s igen kedves óhajtásom teljesült, midőn ez alkalommal F'áy Andrást, Vajdát, Bajzát, Gaalt, Döbrenteyt láthatám". (i. 30) Pozsonyban az Országgyűlési Tudósításokat olvassa rendszeresen. Mint ismeretes, Stuller litografált lapja, az Országgyűlési Tudósítások úgy született, hogy sokszorosítás előtt az országgyűlési fiatalok másolták. Pozsonyban Jósika egy könyvét ismerte meg (i. 53 b). Évvégi olvasmányairól készített összefoglalójában Vajda, Szigligeti, Szemere, Katona József, Hrabovszky, Kölcsey, Vörösmarty nevei, illetve munkái szerepelnek. Ismeri azonban Schillert, Victor Hugót. A periodikák közül rendszeresen forgatja a Kritikai Lapokat (I. 55 b)

184-O-től politikai érdeklődése egyre inkább szélesedik. Februárban már az erdélyi országgyűlési tudósításokat, Kossuth Törvényhatósági tudósításait (l. 57 b), márciusban Zsoldos Ignácnak az egyik könyvét olvassa (57 b). Pesti hónapjai alatt a Privorszky-kávéházban rendszeresen átnézi a lapokat. Megismerkedik Szontagh Gusztáv egyik munkájával, a Propilaeumok a’ magyar philosophiához (1839) című tanulmányával (165 b). Olvassa az Athaeneumot, a Fügyelmezőt. Nem feledkezik meg Shakespeare-ről. Júliusban ismét sort kerít a Bánk bán elolvasására (i. 74 b).

Szűcs Miklós hat kötetes naplója lapjain évről évre, olykor hónapról

304