Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - H. Halász Anna: A Zempléni Kaszinó könyvtára (l831-1850)
H. HALASZ ANNA A Zempléni Kaszinó könyvtára (1831-1850) E könyvtártörténeti tanulmány a meglévő kevés adatból próbál a szakirodalomban eddig figyelmen kívül hagyott kaszinói könyvtár méretéről, anyagáról, forgalmáról, olvasóiról képet rajzolni. A kaszinó és könyvtára 1831-től 1850-ig működött, a reformkori nagy létesítmények sorában alakult és a szabadságharc bukása utáni önkény szüntette meg. A feldolgozás levéltári forrásokra épül, felhasználva az irodalmi forrásokat, a korabeli újságok híreit és tudósításait a kaszinókról, azok könyvtárairól. A Sátoraljaújhelyen működő Zemplén megyei kaszinó a vidéki kaszinók között jelentős helyet foglalt el. Az elsők között alakult, a megyei ellenzék legfőbb gyülekezőhelye, szellemi, politikai csaták színhelye volt. Híres tagjai is különös rangot biztosítottak neki a hasonló intézmények között. Könyvtárának állománya szétszóródott, töredékes része került a piaristák sátoraljaújhelyi gimnáziumának könyvtárába és Zemplén megye levéltárának szakkönyvtárába. Ezekből a könyvekből és a Zemplén megye levéltárában őrzött, a kaszinóra vonatkozó iratok, számadások és a használható irodalom adataiból készült a tanulmány. Azért fontos a téma, mert Sátoraljaújhely város, sőt Zemplén első közművelődési feladatot ellátó könyvtáráról van szó. A szabadságharc bukása u- tán, egész a felszabadulásig egyetlen ilyesfajta "közkönyvtár" sem működött a városban, ezért jelentős az a szerep, amit létezésével betöltött. A KASZINÓ HELYE A REFORMKORI ZEMPLÉNBEN A felvilágosodás, majd a franc ia_ forradalom eszméinek nagy hatása volt Zemplén megyére is. A Martinovics-féle mozgalomban több megyei nemes és polgár is részt vett: Kazinczy Ferenc, Sulyovszky Menyhért, Stáncsics Ignác és mások. A napóleoni háborúk adta lehetőségeket a megye bortermelő birtokosai nem tudták kihasználni. Míg a nyugati országrész megyéiben a gabonakon- juktúra kedvezett, a Hegyalján és Zemplénben a bizonytalan háborús idők elvitték a bor jövedelmeket. 1811-től nem hívtak össze országgyűlést. A rendi érdekeket képviselő me271
