Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
szigeteken épültek ki az egyes ugyancsak templomokhoz kapcsolódó önálló , _ , 13 2 városrészek. Latinus hospeseket Nagyváradon is találunk, Veszprémben azónban nem. Egyik várost sem erődítették. Az egri és szegedi példák alapján azonban nem állíthatjuk, hogy csak a természeti földrajzi adottságok akadályozták meg a városok egységesülését. Ezt valószínűleg az egyházi földesúr akadályozta meg, hiszen földesúri jogait jobban biztosíthatta, ha a vá- 133 ros nem egységes. A középkori Magyarországon tehát létezett egy olyan településtipus, amely viszonylag korán, a püspöki városok esetében már a XI. században több, egymástól térben elváló várossejttel rendelkezett. Ezek általában egy templomhoz kapcsolódtak, és a városmagként szolgáló várat vették körül. , 134 Nyomok vannak piacokra, kereskedelemre, de korai kézműves telepekre is. Mint láttuk, nem mind tömörült egységes várossá a középkor végéig. Itt jegyezhetjük meg, hogy Major Jenő megfigyelése értelmében a XI-XII. századi magyarországi vásárhelyek körül kb. 2-3, olykor 5, ritkán ÍO km távolságban kézművesek, illetve kereskedők települései foglaltak helyet. Ezek külön-külön nagyon kis falvak lehettek, "együttesen azonban térbelileg nagyon széttagolt városnak is lehetne fogni őket. A középkori város nem más, mint ugyanilyen 135 elemeknek a szorosabb térbeli foglalata." Major nagyon helyesen meglátta ezekben az agglomerációkban a társadalmi munkamegosztás egyelőre térben széttagolt csiráit, viszont mivel csak egy vásárhely tipust vizsgált, nem tért ki a várak körüli templomokhoz kapcsolódó település agglomerációkra, ahol a templomok tömörülése a fogyasztópiac bővülését hozta magával. Az utóbbi két évtizedben külföldön is hasonló eredményekre kezdenek jutni. A művészettörténész Herzog az Ottó-kori, azaz X. századi, német városokat vizsgálva felismerte, hogy ezek térbelileg is széttagoltak voltak. O figyelt fel a vár és a kereskedőtelep mellett a városmagot körülvevő "temp- 13 6 lomkoszorúra" Ez a rendszer azonban nem volt mindenütt Európában el- 137 terjedve. A zárt város a városi község, a jogi értelemben vett varos kialakulásával együtt, a XI. század második felében és a XII. század elején 13 8 jött létre. Herzog nézetét újabban a történész Koller fejlesztette tovább 13 g és támasztotta alá számos új adattal. Rámutatott arra is, hogy gyakran e- redetileg nagy területet, és így a rajta kialakult településeket is, azonos névvel nevezték.1^0 Nem csupán a városmag gyűrűíormában való terjeszkedése által, hanem több összenövéséből is keletkezik város. Koller arra is felfigyel, hogy a korai városias települések házai primitívek, ele ez szerinte nem a szegénység következménye. A templom díszes, a lakóhely nem. A ha— . 142 zak egymásmellé épülése is csak később mutatható ki. Ez a kép szinte kísértetiesen egyezik a tárgyalt középkorvégi magyarországi városokéval, és mivel a templom melletti települosscjteket a légtől)!» e- 22