Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
nem vesztett népszerűségéből a harmincas-negyvenes években sem, amiből következik, hogy az abban foglaltakat a közvélemény továbbra is saját gondolatainak érezte, E nézetek lényege pedig: - a papírpénz idegen a magyar pénzrendszerben, csak befirkált papírlap - ami a "mai világban" pénz, "Béts- ből került mihozzánk" (137.; 157,; 150. sor). - Magyarországon kiszorítja teljesen a fémpénzt (159. és 160. sor). A papírpénz hamisítása olyan mértékű (161-164.), hogy veszélyezteti a zavartalan pénzforgalom lebonyolítását (170- 172.; 189. 190.) A papírpénz bevezetésének oka a francia háború és az ennek következményeként fellépő elszegényedés (173-188 és 193-200 figyelemmel a 14. sorra is.) Negative: nem érti, hogy a papírpénznek miből származhat értéke (199.; 200.; ) ^^ A papírpénz megjelenését nemcsak az egykorú magyar közvélemény értékelte a háborúk során keletkezett államadósságok következményeként, hanem a múlt századi osztrák szakirodalom is, már az 1762. június 15-i pátens , - . , ÍOI . . ertekelese kapcsán. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a papírpénz magyarországi megjelenése csak úgy szemlélhető, mint a papírpénznek az egész Habsburg birodalomban való megjelenése, és ez a folyamat természetszerűen nem a birodalom magyarországi része gazdasági igényei által determinált. Ezért tehát döntő kérdés a papírpénz ausztriai megjelenésében keresendő. A papírpénz ausztriai megjelenése pedig éppen úgy a pénz fi102 zetőeszköz funkciójához kapcsolódik, mint bárhol a világon, ahol a tár103 sadalom eljutott a kapitalista árutermelés meghatározott fokara. Az aruk cseréjének meghatározott tömege ugyanis szükségessé teszi az árumetamorfózis lebonyolítása érdekében a pénzhelyettesítő eszköz - a papírpénz al104 kalmazását. A pénz eredeti megjelenését Büky is így szemléli, de nem tárja fel azt a lényeget, hogy a papírpénz megjelenésének alapvető oka A- usztriában is a kapitalizmus gazdasági előtörése, amely egy részről kedvező közegre talált a felvilágosult abszolutizmus merkantilista gazdaságpolitikai felfogásában, másrészt nem fejlődhetett zavartalanul a kedvezőtlen háborús külpolitikai légkörben. (A hadi célú állami megrendeléseket nem tartjuk a természetes gazdaságfejlődés tényezőjének.) Az 1756-ban kirobbant hétéves háború leköti az állam belső erőforrásait. Az állam kiadásai abnormálisán növekednek, az államadósság eléri a 200 milliót. Az egyre csökkenő nemesfém maximális forgási sebesség mellett sem képes az árumetamorfózis lebonyolítására. így került sor in concreto a 12 millió értékű papírpénz „ 105 kibocsátásra, amely 1790-ben 28 millióra 1811 elején 106 755 forintra no. Az államadósságok fedezésén azonban a papírpénz túl mutat bár kétségtelenül enyhítette az ál 1 am lei ne st ár gondjait. Ismeretes, hogy az 1762 évben kibocsátott "bankó-cédulákat" az állami pénzváltók korlátlanul váltották be e- züstpénzre. így tehát a papírpénz megjelenésekor nem tett egyebet, mint tel240
