Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
let-Európában mindez negativen jelentkezik. A Daltitengerbe ömlő folyók szállítási lehetőségét kihasználva ugyan egyes területek bekapcsolódnak a gabonaexportba, de Kelet-Európábán az extenziv gabonatermelés és állattartás dominál. "Kelet-Európábán az ipari forradalom más utakon s jóval lassabban halad ... A mezőgazdasági termelés modernizálásának hajtóejere -így Kelet-Európában csupán az export, vagyis a világpiaci igények növekedése lehetett. Különösen Kelet-Európa nyugati szegélyén, a Baltikumtól Magyar- országig és Horvátországig érvényesült az a tényező"/*'* Lényeges tehát, hogy míg Nyugat-Eurépában az ipari forradalom elkerülhetetlen következményeként létrejött agrárforradalom gyökeresen átformálta a mezőgazdaságot Ausztriában az ipari forradalom még várat magára. A merkantilista osztrák gazdaságpolitika - éppen a magyarországi élelmiszer és nyersanyag nélkülözhetetlensége miatt ugyan akarva, nem akarva elősegítette a magyar agrárexportot/* de Nyugat-Európához képest fejletlen osztrák ipar - amely nem érett még meg az ipari forradalomra - nem volt képes a hozzá kapcsolódó magyar mezőgazdaság agrárforradalmának indukál ás ára. Ilyen módon a magyar gazdasági élet emelkedési tendenciája ellenére nem szűnik meg a fejlődés szintkülönbsége a Habsburg birodalom ipari és mezőgazdasági fele között. Amikor az 1790-es nemesi mozgalom közgazdászai - báró Podmeniczky József és Sherlez Miklós - nyomán a reformkor politikusai - s utánuk számos későbbi történész - Magyarország osztrák gyarmatosításáról szól, mi ez alatt nem a gyarmatosítás klasszikus folyamatát értjük, hanem a sajátos gazdasági fejlődés adta lehetőségek Magyarország számára hátrányos kihasználását. Ennek alapját vetette meg az a katonai pozíció, amit a Habsburg hatalom a török kiűzésével ért el - miután a magyar haderő képtelennek bizonyult a török invázió visszautasítására, illetve az ország önerőből történő felszabadítására. Nem változtatott ezen az sem, hogy a török áradat a magyar végvári láncon tört meg, s ebben az élet-halál harcban felmorzsolódott a magyar katonaság jelentős és minőségileg legjobb része. A felszabadító háborúk csataterein harcoló császári csapatok kötelékében már alig ÍO % a magyar. A XVIII. sz.-ban pedig egyik alapvető pontja lett az a sajnálatos tény, hogy a magyar nemesség a rendi alkotmány bástyáit saját adómentességük védelmére használta fel, ezzel elvágta az országot azoktól az előnyöktől is, amelyeket a közte- , 12 herviseles alapjan elérhetett volna. A nemesi adómentesség nem csak érvet , , 13 jelentett a becsi kormány szamara, hanem eszközt is arra, hogy az önos érdekeit rövidlátó módon minden áron biztosítani akaró magyar nemesség nagy „ , , , , , 14 részé adomentessege biztosítása íejeben aztan maga kösse gúzsba a tőkés mezőgazdaság kibontakozását. A magyar gazdasági élet alakulása a pénzgazdálkodás területén hasonló 229
