Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
módon hátrányos helyzetbe kerüL Ez a XVIII. sz ,-ban különösen az 1754. október 1-én életbelépett Vectigal des königreiches Hungarn után passziv fi15 zetési mérleget és egyre nyomasztóbb pénz és hitelhiányt jelent, amit súlyosbít az országban forgalomban lévő számos pénzfajta.^ A hét éves háború, amely 11G millióról 271 millióra növelte az államadósságot, ugyancsak súlyosbítja a helyzetet, annak ellenére, hogy a hadikiadá„ ............. 17 sok jelentős részét az örökös tartományok viselték. Az 1762, majd 1771-es 12-12 millió forint értékben kibocsátott osztrák papírpénz - amint arról lentebb részletesen szólunk - jelzi azt a minőségi különbséget, ami a magyar feudális gazdasági és az osztrák kibontakozó kapitalizmus fejlődési szintkülönbségében gyökeredzik. XXX A XVI. sz.-i és a Kipper-korral (1624) záródó nagy pénzhamisítási hullám természetesen nem jelenti a pénzhamisítás teljes felszámolását. Az árforradalmat követő alapvetően megváltozott gazdasági viszonyok között azonban a pénzhamisítás korábbi jelentősége megszűnt és visszaszorult a szokványos bűnelkövetés keretei közé, annak ellenére, hogy az okként oly szivesen hivatkozott török háború és az ezzel kapcsolatos, "zavaros közállapotok" még koránt sem zárultak le, s a Habsburgok birodalmának még nem kisebb megterheléseket kell kiállnia, mint Köprülü Ahmen 1663. évi, Kara Musztafa Bécset közvetlenül fenyegető 1683. évi hadjáratai és az ezt követő felszabadító háború. Közismert, hogy az 1699. január 26-i karlócai béke sem hozta még meg a békés kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés valamennyi előfeltételét. Mind e mellett a magyarországi mozgalmak - Thököly majd a Rákóczi szabadságharc - valamint a nyugati hadszinterek - spanyol örökösödési háború (l70l) hatalmas terhet róttak a kincstárra. 18 Ennek ellenére a kialakuló új gazdasági erővonalak stabilizációja lehetőséget nyújt a Habsburg birodalom - s ezen belül Magyarország - számára is, hogy kiemelkedjen az " árforr ad alom" örvényéből. Ennek első kitapintható lépése az 1623. július 3-i császári rendelet, amely ugyan még az aprópénz ezüsttartalmának egyidejű rontásával, de lényegében megteremti az új érték„ , 19 allo birodalmi tallért. Az 1625. január 1-i pénzverési utasítás végleg stabi- 20 lizáija a pénzlábat és lényegében meghatározza Lipót (1657-1705) császár pénzrendszerét is, amelyet az 1659. március 28—i bécsi pénzverdéhez inté- , 21 zett utasítása foglal össze. Lipot egyidejűleg Magyarországra is bevezette a krajcárrendszert, ezzel egységesítette a Habsburg birodalom pénzrendszerét. Nem feladatunk e helyen Lipót császár pénzrendsz erének beható ismer- 22 tetése, egy az egyetemi tankönyv hasábjaira is bekerült tárgyi tévedés 230
