Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
„ , 125 fekvő és a tatárjáráskor elpusztult Tápét Felszegedtől kb. 2 km-re, A falu újratelepült és Szeged birtoka maradt.12^* Az sem érdektelen, hogy Szeged környékén kolostorok tömörültek. A várostól délkeletre, azaz a Tiszán és a Maroson túl állott az először a XII. század végén említett szöregi Szt.Fülöp , . 127 , , " apatsag. A varostol északnyugatra ugyanilyen távolságban találjuk viszont a Dorozsma úri nemzetség monostorát, amelyet 1237-ben említenek először. Innen származó románkori kő alapján legalább a XII. század utolsó negyeiig dében már állnia kellett. Feltűnő, hogy mindkét, a várostól azonos távolságra eső egyházi intézmény az egyik legfontosabb főútvonal, a Budáról Szegeden át Erdélybe vezető út mellett épült. 4./ A korai várostipus A három példaként felhozott város fejlődésében eltérő vonások mellett néhány jellegzetes hasonlóság is kimutatható. Először is az eredeti városmagnál jóval nagyobb terület viseli ugyanezt a nevet, illetve több városmagról beszélhetünk, tehát több település él egymás közelében. Ezek általában valamely templom köré tömörülnek, a települések központja pedig a vár (Eger: piac, Szt.Miklós utca, Olasz utca, Harangozó utca; Vác: a Szt.Péter templom körül feltételezhető első település, a magyar város, a német város; Szeged: Palánk, Felszeged, Alszeged. - A más nevet viselő településeket, pl. Egerben Almagyar nem említjük itt meg.) A másik jellegzetesség, hogy ezeknek a településeknek összeolvadása a XV. század közepe előtt egyik városban sem történt meg. Érdekes módon jogilag egységes várossá először az a Szeged vált, ahol ezt a földrajzi adottságok a leginkább nehezítik, hiszen csak egy út köti a szigetszerü emelkedéseken épült településsejteket ösz- sze. Még a török hódítás előtt lépett az egységesülés útjára Vác is, ahol pedig a magyar és a német város a XIV. század elején még nem épült ösz- sze, hiszen a Dunával párhuzamos főútvonal mellett még volt hely a két város között az ágostonrendi kolostor felépítésére. Minden esetre Vác tömörülésére utal a Szt.Péter melletti település felszívódása, és a magyar város plébániatemplomának a városi sáncon kívül rekesztése. A teljes jogi egyesülés ugyan nem következett be, egyes ügyekben a két váci város azonban már közös bíró alatt intézkedik. Az egri települések is a középkor végén tömörülnek, a köztük levő szabad területeket új városrészek (Szabadhely, Újváros) töltik ki, a XVI. század folyamán felépül a városfal is, de a jogi egység nem jön létre. Az sem érdektelen, hogy leszámítva a XIII. század közepén, tehát elég későn alapított váci német várost, a XVI. század közepéig egyik várost sem övezte kőfal. Vácott és Szegeden az is kimutatható, hogy a házak többsége falusias jellegű, és csuk a középkor végén épülnek a városközpontokban városiasabb hazuk. ( Kőopiiletek, emeletes hu— 20
