Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
négy mészárszék felállítás! jogát adományozza a Boldogasszony-kolostor e- lött.111 Ekkor kaphatták meg az ispotályt az ohszervánsok, míg az Erzsébet- kolostor a konventualis ferencesek kezén maradt. A királyi adomány egyben piacteret is létesített az új kolostor előtt, ezzel Alszeged eddig úgy látszik nem rendelkezett. A templom renoválása idején az 1930-as években Cs. Sebestyén érdekes eredményekhez jutott. Megállapította, hogy a téglából épült templomhajó korábban készült a szentélynél, és a XIV. század elejére, vagy közepére datálható. Ezzel szemben a hatszög három oldalával záródó szentély, a mellette álló torony és a sekrestye építése a XV. század utolsó évtizedére tehető, amikor adatok is vannak a kolostor építésére. Ugyanakkor a118 lakítják át a jelek szerint eredetileg háromhajós templomhajót egyhajóssá. Ebből több következik: a ma is álló templomhajó nem lehet azonos azzal a templommal, amelynek románkori faragványait a renoválás idején megtalálták, , , „ „ „ 119 es amely a XIII. szazad első feléből szármázik. A Szt.Péter-ispotály új XIV. századi épülete ipeglepően nagy templom volt, ami valószínűvé teszi, hogy az ispotály temploma ugyanakkor az akkor önálló város Alszeged plé.... 120 , , „ baniaja is lett. A varos egyesítése után ezt a jogát elvesztette. A regi Sz.Péter templomot az obszervánsok a XV. század közepétől a végéig használták, de kezdettől fogva új patrociniummal, hogy végül a század végén felépítsék a régi templom hajójának felhasználásával az új templomot és kolostort. Szegeden még több egyházi intézmény működött, ezek helyét, pontos alapítási idejét azonban nem tudjuk. Ilyen volt a premontrei apácák Szentlé. ... „ 121 lék-monostora^ amely tálán a Felsovarosban állott. A mar idézett királyi engedély megemlékezik a SzUErzsébet-ispotályról is, erről csak azt tudjuk, hogy 1449-ben állíttattak helyre János szabó és Mizsér János szegedi polgárok egy Szt.Erzsébet-kápolnát és egy puszta házat, alkalmassá téve azt _ , , , , 122 a szegények fogadasara es egy pap eltartás ara. Ennek nyilván semmi köze sem volt a konventualis ferencesek Szt.Erzsébet kolostorához. Szeged tehát elég különös várostípus volt. Egy a XV. század első feléből származó francia útleírás gyakran idézett adata szerint a városnak csak egyetlen, viszont mérföldhosszúságú utcája volt. Az Alszeged központjától a Palánkon át Felszegedre vezető út valóban igen hosszú, vagy 3,5 km volt, 123 viszont egy 1522-es összeírás 29 utcáját említi. Ez a fallal nem védett, népes (kb. 8000 lakosa volt) és gazdag kereskedőváros külső képe inkább falusias lehetett, noha a Palánk és Pelszeged alaprajza (ha hihetünk a XVIII. századi térképeknek) nem falura utal. Csak a középkor végén tűnnek fel a városközpontban kőházak, amelyekre oklevelek, de reneszánsz „ . 124 ablak- es ajtókeretek is utalnak. Szeged 1247-ben királyi adományként kapta a tőle keletre a Tisza-parton 19
