Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században

sonló terület kapálásáért 6 forint 40 dénárt fizettek.^

1763-ban Bagoly István Liszkai szőlőinek szakmánybéreiről írta; "... mint, hogy szűk volt a Munkás, Tavaszkor kint el erű tettem egész két darab Szellőmnek tavaszi munkáját, nyitást, metszést szakmányba adni 8 Rf. és 16 dénáron és ezek mellett áldomásra adtam egy itze pálinkára 24 dénárt ... " A

87

két darab szőlő összesen 18 kapás területű volt.

1772-ben a mezőzombori Lajos Szőlőben üz kapásnyi terület első kapálásának szakmánybére 2 Rf és 30 krajcár, a "harmadlás" vagyis harmadik

88

kapálásé 2 Rf. 50 krajcár volt,

1779-ben a tállyai Bányász Szőlőben 12 kapás terület harmadik kapálásának szakmánybére 3 Rf 20 krajcár és egy meszely pálinkára adott 6

, 89

krajcár volt.

1784-ben Tokajban Szegedi János a Kis Mogyoróson lévő szőlőjében a második kapálást 1 vonásforint és 44 krajcárért adta szakmányba, - ami közel 5 napszámbérnek felelt meg, így feltehetően öt kapás volt -, a karózók és venyigeszedők 1 vonásforint és 6 krajcárt kaptak (többet, mint három napszám.) A kötözők, akik maguk hozták a kötözéshez a kötőfüvet is, feltehetően egy család, 1 forint és 3 krajcár összegű bérhez jutott, A harmadik kapálás szakmánybére 2 vonásforint és 12 krajcár, áldomásuk fél icce

... . 90

pálinka.

1793-ban Erdőbényén " ... Back Pál Ur Szabad Szőllőinek Esztendőn- kint elő forduló Szakmány munkái ekképpen limitáltattak meg: Veres may Szellőjének első munkája, nyitás, metszés Rf. ÍO, kapállása Rf. 16., forgatás Rf. 16.Harmadlás 16 Rf." (Ez a terület 34 kapás volt.) Ugyancsak ennek a birtokosnak a "Fekete Verő may Szőllejének tavaszi munkája Rf. 20. kapállása Rf. 20. forgatás Rf. 20, harmadlás Rf. 20." (41 kapás területű szőlő)91

Voznitczky József 1796. évi számadásaiban is szakmánybérekkel találkoztunk. Itt kőgátat rakó és igazító emberek szerepelnek, akik együttesen 8 napszámbért kaptak. Ugyanitt 11 ember, "kik az zápotul bé hordott köveket a

szőlőből ki szedték és ki hordozták ..." együttesen kaptak 3 Rf és 40 kraj, . 92 cárt.

Olyankor, mikor a szakmányos valamilyen természeti csapás, vagy más

ok miatt akadályoztatva van a munkavégzésben méltányosnak találják többet

fizetni, mint a ténylegesen elvégzett munka értéke. így járt Uj Mihály is, akinek a gazda " ... ki adván szakmányba forgatni a szőlőt, de mivel a nagy

záporok miatt nem kapálhatott (ti. forgathatott) tovább, ... érdeme szerint ad93

tani 5 Rf és 57 krajcárt." Ez 22-25 napszámbérnek felelt meg, de beleszámítandó, hogy sáros, vizes területen végezte eddig is a munkát, és nem a munkáson múló okok miatt befejezni nem tudta, a kialkudott bérhez nem juthat, ezért feltehetően kevesebb napi munkáért több bért kap "érdeme szerint."

207