Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
NAPSZÁMBÉREK A szőlőmunkák közismerten munkaigényesek, a művelésre sok pénzre van szükség, ha bérmunkával történik a müveltetés. Bármilyen formában történik is a kifizetés; pénzben és vegyes fizetséggel, szakmánybán vagy napszámbérben a tulajdonos hasznának jelentős részét a műveltetésre keli költenie. i A hegyaljai szőlőkben a bérmunkák vállalása a szakmány mellett nagyobb mértékben napszámmal törtéhtek, a napszámok kevés vegyes fizetsége, sokkal több készpénzzel munkavállalás a jellemző. A fizetséget - hogy készpénz vagy vegyes fizetést várnak - a munkavállalók határozták meg, úgy ahogy az számukra kedvezőbb volt. Az, hogy leggyakrabban készpénzt kaptak, ez a gyakorlat az extraneus ok miatt alakult ki, akik ellátást nem tudtak volna adni, hiszen maguknak is az itt tartózkodásuk idejére vagy hozni kellett, vagy itt drágábban venni. A napszámbérek munkafajtánként, a nehézségi foktól, a megkívántató szakértelemtől függtek, más volt a napszámbér a hosszú és más a rövid napokon, így Szent György naptól Szent Mihály napig és viszont. Más volt a férfiak, a nők és gyermekek bére is ugyanazért a munkáért. A hegyaljai napszámbérek általában l/3-résszel magasabbak voltak az or— 94 szágos átlagnál, ez a már felsorolt körülményeknek tudható be. A korszak történelmi, politikai eseményei, a meg-megújuló pusztító járványok, a kuruc és szabadságharcok, melyek egyre nagyobb munkaerőhiányt okoztak, mind hatással voltak a bérek alakulására. A bérek lassú emelkedést mutatnak, kivéve a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc korát, mikor a devalválások következtében ugrásszerűen emelkedtek a bérek is, mivel csak "romlott" pénzben tudtak fizetni. Ha a szőlőmunkák napszámbóreit végigkísérjük, megfigyelhetjük, hogy bizonyos munkafajták bérei azonosak, így pl. a nyitás a fedésével, az első és második kapálás, melyek hasonló nehézségüek. A metszés, homlítás, ültetés fizikailag könnyebb munka az előbbieknél, mégis jobban fizetett volt, mert nagyobb szakértelmet kívánt, lassabban lehetett végezni és akárkire nem is bízták. Megfigyelhető, hogy a nehezebb, kötött talajú Tolcsva, Erdőbénye hegyein drágábbak a napszámok mint pl. Tokajban, Tare álon, ahol a könnyebb talaj miatti olcsóbb bért még a nagyobb munkaerő kínálat is csökkentette, hiszen a szabolcsi napszámosok kevesebb bérért is eljöttek Tokajba. (Hasonlóan eljöttek Tokajba^ Hasonlóan olcsóbbak a napszámbérek Ujhelyben is, 206
