Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
kívüli szőlőkben fizethető bérek szigorú megkülönböztetése. A Hegy alj óhoz szorosan nem tartozó szomszédos helységekben néha l/3 résszel kevesebbet fizettek, mivel ott könnyebb volt a munkavégzés és a termelt bor értéktelenebb lett. "A Hegy-Allyához semmiképpen nem tartozó Promontoriumokon Munkások bérek mindenütt egy garassal alább" - adták ki a meg-megújitott utasításokban. A magasabb hegyaljai munkabérekből a környező vidékek munkásai is szerettek volna részesülni, ezt nagy munkaerő-szükségben maguk a hegyaljai szőlőbirtokosok is segítették volna, de a környező ;megyék gátolni i- gyekeztek az időszakos elvándorlást. Zemplén megyei közgyűléseken gyakran hangzottak el Szabolcs, Borsod és Abaúj megyék panaszai arról, hogy munkásaik a tavaszi nagy mezőgazdasági munkák idején a Hegyaljára mennek, mivel ott mint napszámosok a szőlőmunkákban többet kereshetnek, nyáron viszont a Hegyalján lakók mennek le az Alföldre aratni, ilyenkor, főleg a harmadik kapálásra kevés munkáskéz marad, mint amennyi szükséges lenne. 1781. július 14-étn Enyedi József azért panaszkodott, hogy " ... kapás szűk lévén, mivel aratásra mentek •— fizettem egy-egy kapásnak harmadlásra 17 krajczárt ... ", ami 4 dénárral volt több, mint az ekkor szokásos napszám, 19 o er. A munkaerő biztosításának az az országos gyakorlata amelyet a Mária Terézia Urbáriuma 3. pontjának 9. § törvényesen is kimondott, hogy a föl- lesurnak elővételi joga van a jobbágya munkaerejéré, ez itt a mezővárosok sajátos helyzete miatt alig, vagy egyáltalán nem érvényesülhetett. Sok szőlőmunkásnak szüksége volt arra, hogy naponta pénzhez jusson, iogy családjának biztosítsa a napi élelmezést, ezért vállalt gyakrabban napszámot, mint szakmányt. A munkáltatók körében kialakult az a szemlélet és kiszámítva igaz is, íogy a munkát " ... tanátsos inkább szakmányba adni, mivel az szakmány 20 levesebbe kerülne az napi számba való munkánál .H " Másrészről azt •emélték, hogy ha szakmányba adják ki a munkát jobb minőségű lesz, mert _ »rtőbb emberek végzik az egyfajta műveleteket: pL az metsz, aki jobban tud- a, homlit, aki jobban érti stb. Erről így vélekedett az egyik szőlősgazda: — Minden munkához ahoz értő vincellér és munkás kívántatik, főképp a lomlitáshoz és legkiváltképp a* metszéshez értő és helyben tapasztalt em- >er. Ez okért kívánatos volna állandó kapás, ki a Hegynek természetét esiéri, .N. eképpen az szakmány ajánlható ... de legalább a* munka egyik 21 'agy másik vagy negyed része szakmánybán való végeztetése A mun:ák sürgős elvégeztetése miatt is gyakoriak voltak a szakmánymunkák, mint lolnár József a tokaji Nagy Mogyoróson szőlőjét " ... félvén az idő válto193
